Telefon: +36 1 8729 100
E-mail: hivatal@zuglo.hu

A hagyatéki eljárás jegyzői szakasza

TÁJÉKOZTATÓ A HAGYATÉKI ELJÁRÁSRÓL

Tisztelt Ügyfelünk, fogadja őszinte részvétünket hozzátartozója elvesztése miatt!

 

Az alábbiakban szeretnénk segítséget nyújtani a hagyatéki eljárásra vonatkozóan:

  1. Általános tájékoztató
  2. Az eljárás ismertetése
  3. Az eljárás adatai
  4. Elérhetőségek
  5. Ügyfélfogadás helye, ideje
  6. Illetékesség
  7. Póthagyatéki eljárás
  8. Általános tudnivalók az öröklés rendjéről
  9. Végintézkedésen alapuló öröklés
  10. Európai öröklési bizonyítvány, Öröklési tanúsítvány
  11. A felek jogai és kötelezettségei
  12. Az eljárás során alkalmazott legfontosabb jogszabályok
  13. A hagyatéki eljárás letölthető nyomtatványai / dokumentumai
1. Általános tájékoztató
A hagyatéki eljárás az ember (örökhagyó) halálával bekövetkező hagyatékátszállást biztosítja; az örökhagyó vagyonában történő jogutódlást állapítja meg és igazolja.

Az eljárás célja, hogy az örökléssel kapcsolatos valamennyi kérdés jogvita nélkül rendeződjék, és ehhez az érdekeltek a kellő tájékoztatást megkapják.

Az eljárás két jól elkülönített részből áll, a polgármesteri hivataloknál történő jegyzői-, és a közjegyzői szakasz.

A hagyatéki eljárás során a jegyző feladata a leltár felvételéhez szükséges adatok (az örökhagyó és a hagyatéki eljárásban érdekeltek jogszabályban meghatározott adatai, valamint a hagyatékba tartozó vagyon), továbbá az ezekkel kapcsolatos nyilatkozatok beszerzése, a tényállás tisztázása. A hagyaték megállapítása és az örökösök részére történő átadása, és az ezt megelőző tárgyalás előkészítő és kitűzésére vonatkozó feladatok elvégzése a közjegyző hatásköre.

A hagyatéki leltár felvétele (az eljárás polgármesteri hivataloknál történő jegyzői szakasza) illeték- és díjmentes.

A közjegyző eljárása díjköteles, a közjegyzőt munkadíj és költségtérítés (közjegyzői díjazás) illeti meg. A közjegyző díjáról a https://www.mokk.hu oldalon, illetve a közjegyzői díjszabásról szóló 22/2018. (VIII.23.) IM rendeletből tájékozódhat.

Felhívjuk figyelmét, hogy az eljárást a hozzátartozó nyilatkozata alapján folytatjuk le.

A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (továbbiakban Hetv.) 20.§-a szerint leltározni kell a hagyatékban lévő:

  • belföldön fekvő ingatlan (lakás, garázs, föld, kert, telek stb.) tulajdoni hányadát;
  • belföldi cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaságban, illetve szövetkezetben fennálló tagi (részvényesi) részesedést;
  • lajstromozott vagyontárgyat (olyan ingó dolog vagy jog, melynek meglétét közhiteles nyilvántartás igazolja pl: gépjármű, lőfegyver, védett műalkotás, szellemi tulajdon stb.);
  • ingó vagyont, ha értéke – az örökösök bejelentése alapján – az egy örökösnek jutó ingóörökség törvényben megállapított öröklési illetékmentes értéket (jelenleg 300.000,-Ft) meghaladja.
    /Fogalom értelmezés – INGÓSÁG/INGÓ VAGYON: minden, ami nem ingatlan – a nevesített (okirattal igazolható tulajdoni- vagy vagyonértékű jog) és az egyéb, nem nevesített (ránézésre nem megállapítható annak tulajdonosa) vagyontárgyak összesége/


A hagyatékot leltározni kell akkor is, ha az

  • öröklésben érdekelt öröklési érdeke veszélyeztetve van, és méhmagzat, kiskorú, cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló nagykorú, ismeretlen helyen lévő személy, ügyeinek vitelében akadályozott természetes személy vagy csak a Magyar Állam az érdekelt;
  • örökhagyó végintézkedéssel alapítvány létesítését rendelte el, vagy bizalmi vagyonkezelési jogviszonyt alapított.


Hagyatéki vagyon hiányában,
ha az örökösöknek kizárólag örökösi minőségük igazolására van szükségük, öröklési bizonyítvány kiállítását kérhetik.

Öröklési bizonyítvány:

Annak a kérelmére, aki valószínűsíti, hogy jogainak érvényesítéséhez vagy megóvásához az örökhagyó utáni öröklési rend igazolása szükséges, a közjegyző az öröklési rendet öröklési bizonyítvánnyal állapítja meg.

Öröklési bizonyítvány kiállításának akkor van helye, ha

  • az örökhagyó után hagyatéki vagyon nem maradt, vagy hagyatéki vagyon kizárólag a 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet területi hatálya alá nem tartozó államban (harmadik állam) maradt, vagy
  • a hagyatékátadó végzés meghozatalára még nem került sor és a kérelmező igazolja az örökhagyó utáni öröklési rendet és több örökös esetén azt is, hogy az öröklési rend tekintetében az örökösként érdekeltek között öröklési jogi vita nincs.
2. Az eljárás ismertetése
A hagyatéki eljárás hivatalból akkor indul, amikor a jegyző az örökhagyó haláláról értesül (a halottvizsgálati bizonyítvány alapján, ennek hiányában, halotti anyakönyvi kivonat, illetve a bíróság holtnak nyilvánító vagy a halál tényét megállapító végzése alapján).

A halottvizsgálati bizonyítványon megjelölt hozzátartozó (hatóságunk előtt csak az ott megjelölt hozzátartozó ismert) értesítést és tájékoztatást kap az eljárás megindulásáról az ezzel kapcsolatos teendőiről, nyilatkozattételi kötelezettségéről. A hagyatékkal kapcsolatos nyilatkozatot a kiértesített hozzátartozónak kell szolgáltatnia, de bármelyik öröklésben érdekelt nyilatkozatot tehet. Célszerű annak nyilatkoznia, aki a legtöbb adattal, ténnyel rendelkezik a hagyatéki vagyon és az öröklésre jogosultak adataira vonatkozóan.

Amennyiben hagyatéki leltár felvételére nem kerül sor, a hagyatéki eljárás megszüntetésre kerül.

Hagyatéki leltár felvétele esetén a hagyatéki ügyintéző tájékoztatja az érdekelteket a beszerzett adatokról, a hagyaték tárgyához tartozó ismertté vált vagyontárgyakról, a biztosítási intézkedés kérelmezésének lehetőségéről, az iratbetekintési jogról, az eljárás további menetéről, a felek jogaikról, kötelezettségeikről és az eljárás várható költségeiről. Felhívja továbbá a feleket, hogy 8 napon belül jelentsék be, amennyiben a tájékoztatásban foglaltakon felül további, a hagyaték tárgyához tartozó vagyontárgy rögzítése szükséges a leltárban.

A nyilatkozat(ok) beérkezését követően a hagyatéki ügyintéző – amennyiben szükséges – további megkereséssel él a társhatóságok felé az eljáráshoz szükséges adatok beszerzése érdekében.

Amennyiben örökhagyó hagyatékát belföldön fekvő ingatlan (pl. lakás, garázs, kert, telek stb.) tulajdoni hányada is képezi, az ingatlan értékéről – az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője – megkeresésünk alapján – Adó- és értékbizonyítványt állít ki. Az adó- és értékbizonyítvány tartalmáról az öröklésben érdekeltek tájékoztatást kapnak a hatóságtól, melyre az abban foglaltakkal szemben fellebbezéssel élhetnek. A hagyatéki leltár csak a fellebbezési határidő lejárta után, ha pedig az Adó- és értékbizonyítvány ellen fellebbezéssel éltek, akkor a fellebbezés elbírálása után kerülhet megküldésre közjegyzőnek.

A tényállás tisztázását, a leltáradatok adatok beszerzését követően kerül sor a hagyatéki leltár elkészítésére, mely mellékleteivel együtt kerül továbbításra a 15/1991. (XI.26.) IM rendelet alapján illetékes közjegyző részére.

Az eljárás indulhat kérelemre is (pl. magyar állampolgár külföldön bekövetkezett halálesete esetén; póthagyatéki eljárás) olyan személynek a bejelentése alapján, akinek a hagyatéki eljárás megindításához jogi érdeke fűződik. Ezt a jogi érdekét azonban valószínűsíteni kell, illetve a bejelentéshez csatolni kell a joghatóság és illetékesség megállapításhoz szükséges adatokat alátámasztó, valamint a bejelentés szerinti örökhagyó halálának tényét igazoló okiratokat.

Az eljárás jegyzői szakasza a leltár és az ahhoz kapcsolódó mellékletek közjegyzőnek való továbbításával hivatalunknál lezárul. Erre való tekintettel az eljárás kimenetelére és abban történő további intézkedésekre vonatkozóan nem rendelkezünk információval.

3. Az eljárás adatai
Kérjük, amennyiben a hagyatékban a Hetv. 20.§-a alapján kötelező leltározás alá tartozó vagyontárgy van (belföldön fekvő ingatlan, belföldi cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaságban való részesedés, lajstromozott vagyontárgy, öröklési illetékmentes – jelenleg 300.000,-Ft-ot meghaladó értékű ingó vagyon), illetve kéri az eljárás lefolytatását (pl. pénzintézeteknél vezetett számla, biztosításból eredő követelés, örökhagyót megillető járandóság kifizetése miatt), vagy öröklési bizonyítvány kiállítását, akkor a 13. pontban található ADATSZOLGÁLTATÁSI NYILATKOZAT A HAGYATÉKI LELTÁRHOZ nyomtatványt (a megjelölt mellékletekkel) hiánytalanul kitöltve juttassa vissza hivatalunk részére.

Amennyiben a nyomtatvány kitöltésekor az öröklésben érdekeltek felsorolásához nem elégséges a megadott lehetőség, kérjük a 13. pontban található PÓTLAP TOVÁBBI ÖRÖKLÉSBEN ÉRDEKELTEK FELSOROLÁSÁHOZ nyomtatványt használja a nyilatkozathoz csatolva.

Amennyiben az örökhagyó, a Hetv. 28. § (2) bekezdésében felsorolt szervezeteknek (halálakor is aktív) tagja volt, illetve tevékenységéből kifolyólag (közjegyző, ügyvéd, önálló bírósági végrehajtó, igazságügyi szakértő, gyám, gondnok vagy bizalmi vagyonkezelő, továbbá gazdasági társaság egyetlen bejegyzett vezető tisztségviselője vagy többségi befolyással rendelkező tagja volt), és a vagyonkezelés folytán a tulajdonába/birtokába került vagyontárgyak (dolgok, jogok, követelések) maradtak, azok elkülönítése és jogszerű rendezése érdekében a birtokba került hozzátartozónak erre vonatkozóan is nyilatkozni szükséges.

Ehhez kérjük a 13. pontban található NYILATKOZAT AZ ÖRÖKHAGYÓ HIVATÁSGYAKORLÁSÁRA VONATKOZÓAN nyomtatványt igénybe venni.

A vagyonkezelés tényét, valamint azoknak a vagyontárgyaknak, iratoknak a jegyzékét, amelyek az örökhagyó e tevékenységével kapcsolatosak és a leltárban nem szerepelnek, külön jegyzőkönyvben kell feltüntetni.

Az eljárás sikeres és gyors lefolytatásához kérjük, hogy a nyomtatványokat pontosan (minden pontra vonatkozóan), és olvasható módon töltsék ki, és beküldéskor az alább felsorolt mellékletek másolatát csatolják a nyomtatványhoz.

A hagyatéki leltár felvételéhez, illetve az eljáráshoz szükséges csatolandó dokumentumok:

  • örökhagyó halotti anyakönyvi kivonatának másolata (póthagyatéki eljárás esetén az alaphagyatéki eljárás során keletkezett hagyatékátadó végzés másolata is),
  • nem magyar állampolgárság esetén örökhagyó állampolgárságát igazoló közokirat (személyi igazolvány, útlevél, állampolgársági bizonyítvány, honosítási okirat stb.) másolata,
  • belföldön lakóhellyel, tartózkodási hellyel nem rendelkező öröklésben érdekelt magyarországi kézbesítési megbízottjának megbízási szerződésének másolata, vagy magyarországi lakóhellyel rendelkező meghatalmazottjának meghatalmazás másolata,
  • örökhagyó által tett végintézkedés esetén (végrendelet, öröklési szerződés stb.) annak másolata,
  • amennyiben az öröklésben érdekeltek között van olyan, aki képviselővel rendelkezik, az erre vonatkozó adatok, dokumentumok (pl: kiskorú törvényes képviselőjének adatai, gyámolt/gondnokolt esetében gyámhatósági határozat; meghatalmazotti képviselet esetén meghatalmazás stb.) másolata,
  • örökhagyó hagyatéki tartozásaira vonatkozó dokumentumok (hitel- vagy pénzintézeti szerződés, elszámolás stb.) másolata,
  • hitelezői igény bejelentés esetén: igazoló dokumentumok másolata (pl.: temetési számla, egyéb számla, elszámolás, igazolás stb.; nyilvántartáson kívüli tulajdonjogi igényt megalapozó irat
    (pl: adásvételi szerződés); házassági vagyonközösségi igény esetén (pl.: házassági anyakönyvi kivonat) stb.

 

Amennyiben örökhagyó ingatlannal vagy leltározandó ingóságokkal rendelkezik, erre vonatkozó igazolások:

  • Örökhagyó ingatlanára vonatkozóan a beazonosításhoz pontos helyrajzi szám és cím megjelölése;
  • hatósági nyilvántartásban szereplő jármű (pl. személygépkocsi, utánfutó, motorkerékpár, motorcsónak, mezőgazdasági haszongépjármű stb.) forgalmi engedély másolata;
  • gazdasági társaságban, ill. szövetkezetben fennálló tagi (részvényesi) részesedés esetén cégkivonat vagy alapító okirat másolata;
  • pénz- és hitelintézettel szemben, fennálló követelésből eredő igazolások (pénzintézetnél vezetett számla számlakivonata, egyenlegközlő, értékpapír, takarékbetétkönyv, szerződés, elszámolás stb.) másolata,
  • biztosításból eredő követelés igazolás (pl: kötvény, díjközlő) másolata;
  • pénztári tagságból eredő követelés igazolás (pl: lakás-takarék, magánnyugdíj pénztári tagság, egészségbiztosítási tagság tagi értesítő, egyenlegközlő, kimutatás stb.) másolata;
  • örökhagyót megillető járandóságra vonatkozó igazolás (nyugdíj szelvény/törzsszám, munkabér vagy bérjellegű járandóságról munkáltatói letét igazolás, határozat, levél stb.) másolata;
  • MVH regisztrációból adódó követelésre vonatkozó igazolás (regisztrációs lap, támogatás igénylésére, megítélésére vonatkozó dokumentum, irat stb.) másolata;
  • Szerzői- vagy egyéb szellemi tulajdont igazoló dokumentum másolata (pl.: ARTISJUS igazolás);
  • egyéb örökhagyó tulajdonában lévő ingóságról igazolás másolat.
4. Elérhetőségek
Amennyiben a nyilatkozat kitöltésével kapcsolatban további kérdése van forduljon bizalommal az alábbi hagyatéki ügyintézőkhöz, akik szívesen állnak rendelkezésére alábbi elérhetőségeken:

Általános Hatósági Osztály
Hegedüsné Fedor Sára
hagyatéki ügyintéző
hegedusne.fedor.sara@zuglo.hu 06 1 872 9331
dr. Neszteliné Hollendus Mariann
hagyatéki ügyintéző
neszteline@zuglo.hu 06 1 872 9105
Bognár Andrea
hagyatéki ügyintéző
bognar.andrea@zuglo.hu 06 1 872 9212
dr. Pécsi Ágnes
hagyatéki ügyintéző
pecsi.agnes@zuglo.hu 06 1 872 9350
Mészáros Beáta
hagyatéki ügyintéző
meszaros.beata@zuglo.hu 06 1 872 9334

 

Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata biztonságos kapcsolattartási címe az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXll. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési törvény) alapján az alábbi:
A Hivatali Kapu rövid neve: ZUGLOPMH
KRID azonosító: 503296915

Az epapir.gov.hu központi rendszerén történő beküldéssel kapcsolatos információk:
Az ügyfélkapus kóddal történő belépést követően, az alábbiak megadásával tudja beállítani a címzettet:
a téma/csoport: az önkormányzati igazgatást;
az ügykör: hagyatéki ügyek
címzett: Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzat

Felhívjuk a figyelmét, hogy csak PDF formátumú és lehetőleg egy dokumentumba összefűzött iratokat csatoljon!

Az iratok külön-külön való AVDH hitelesítése nem szükséges. A küldeménye azonosítása, és az érkeztetési munkánk segítése érdekében, amennyiben rendelkezik a hivatalunkban folyó ügyszámával azt a hivatkozási számnál feltüntetni szíveskedjen.
Továbbá arra is, hogy az e-mailben beküldött nyilatkozatok (eredeti aláírás hiányában) nem joghatályosak, ezért azokat nem áll módunkban nyilatkozatként kezelni.

5. Ügyfélfogadás helye, ideje
Amennyiben személyes ügyintézést tart szükségesnek, arra, csak a hagyatéki ügyintézővel előzetes telefon egyeztetést követően tudunk lehetőséget biztosítani.

Budapest Főváros XIV. Kerület Zuglói Polgármesteri Hivatal
Cím: 1145 Budapest, Pétervárad u. 2.
Levélcím: 1590 Budapest, Pf.: 180
Telefonszám: 06 1 872 9100;
Központi e-mail: hivatal@zuglo.hu

ÜGYFÉLFOGADÁSI REND

Általános ügyfélfogadás:
Hétfő: 12.30 – 18.00 óra
Szerda: 8.15 – 12.00 – 12.30 – 16.30 óra
Péntek: 8.15 – 11.30 óra

A nyilatkozatok/beadványok személyes benyújtására az Ügyfélszolgálati Osztályon biztosítunk lehetőséget (1145 Budapest, Bácskai utca 53.) az alábbi időpontokban:

  • Hétfő: 8.15 – 12.00 – 12.30 -17.00 óra
  • Kedd: 8.15 – 12.00 – 12.30 – 15.30 óra
  • Szerda: 8.15 -12.00 – 12.30 – 16.00 óra
  • Csütörtök: 8.15 – 12.00 – 12.30 – 15.30 óra
  • Péntek: 8.15 – 11.30 óra
6. Illetékesség
Az eljárás lefolytatására elsősorban örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye; ennek hiányában, utolsó belföldi tartózkodási helye; ennek hiányában belföldi elhalálozásának helye; ennek hiányában a hagyatéki vagyon fekvésének helye szerinti jegyző az illetékes. Fentiek hiányában a Magyar Országos Közjegyzői Kamara – az öröklésben érdekelt hozzá benyújtott kérelme alapján történő kijelölés – szerinti jegyző az illetékes.

A hagyatéki eljárás lefolytatására illetékes közjegyző kizárólagos illetékességgel rendelkezik ugyanannak az örökhagyónak a hagyatékára vonatkozó újabb eljárásra (póthagyatéki eljárás, megismételt eljárás).

A közjegyzők illetékességét a 15/1991. (XI.26.) IM rendelet határozza meg /a halálozás hónapját alapul véve/.

A közjegyzők illetékességét tárgyaló, részletes dokumentumot IDE KATTINTVA tekintheti meg.

7. Póthagyatéki eljárás
Póthagyatéki eljárás lefolytatására akkor kerülhet sor, ha a hagyatéki eljárás (alaphagyatéki eljárás) befejezése után kerül elő a hagyatékhoz tartozó valamilyen vagyontárgy.

A póthagyatéki eljárásra a hagyatéki eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni, azzal a különbséggel, hogy kérelemre indul, és ez esetben az eljárást kezdeményező félnek igazolnia kell a halálozás tényét, a hagyatéki vagyon meglétét.

Az alaphagyatéki eljárásban tett nyilatkozatok és elvégzett eljárási cselekmények – az örökség visszautasításától vagy a visszautasítás jogáról való lemondástól eltekintve – a póthagyatéki eljárásra nem hatnak ki.

Póthagyatéki eljárás kezdeményezésekor kérjük, hogy a 13. pontban található ADATSZOLGÁLTATÁSI NYILATKOZAT A PÓTHAGYATÉKI LELTÁRHOZ nyomtatványt töltsék ki és a szükséges mellékletek másolatait csatolva (korábbi hagyatékátadó végzés, halotti anyakönyvi kivonat másolat, ingóságok meglétét igazoló dokumentumok másolata stb.) juttassák el hivatalunk részére.

8. Általános tudnivalók az öröklés rendjéről
Az öröklés szabályait a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénye szabályozza. Örökölni törvény szerint vagy végintézkedés alapján lehet. Amennyiben örökhagyó után végintézkedés (végrendelet, öröklési szerződés stb.) maradt, az öröklés rendjét ez határozza meg.

Végrendeleti öröklés – A végintézkedés érvényességét, és hatályosságát a közjegyző vizsgálja.

Ha örökhagyó után végintézkedés maradt, kérjük, nyilatkozatában a végrendeleti öröklésre jogosult(ak) adatát is tüntesse fel és az írásos végintézkedés másolatát kérjük, szíveskedjen a nyilatkozathoz csatolni! A hagyatéki leltárban azonban ebben az esetben is szükséges a törvényes öröklésre jogosultak tisztázása, ezért kérjük, nyilatkozatában a törvényes öröklésre jogosultakat és adataik feltüntetését is.

A törvényes öröklés rendje a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (új Ptk.) szerint:

  • Leszármazók öröklése
    Törvényes örökös elsősorban az örökhagyó gyermeke. Több gyermek fejenként egyenlő részben örököl. Az öröklésből kiesett gyermek helyén egymás közt egyenlő részekben a kiesett gyermekei örökölnek.
  • Házastárs öröklése leszármazó mellett
    Az örökhagyó házastársát leszármazó örökös mellett megilleti
    –   a holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon; és
    –   egy gyermekrész a hagyaték többi részéből.
    A haszonélvezeti jog nem korlátozható, és a házastárssal szemben megváltása nem igényelhető a leszármazók részéről. A hagyatéki eljárás során kötött osztályos egyezségben a házastársnak a gyermekrész helyett az egész hagyatékra kiterjedő holtig tartó haszonélvezeti jog biztosítható.
    A házastárs megváltási igénye
    A házastárs – a jövőre nézve – bármikor igényelheti a haszonélvezeti jog megváltását. A haszonélvezeti jog megváltásának a házastárs és a leszármazó méltányos érdekeinek figyelembevételével kell történnie. A megváltásra kerülő vagyonból a házastársat – természetben vagy pénzben – egy gyermekrész illeti meg.
  • Házastárs öröklése szülő mellett
    Ha leszármazó nincs, vagy nem örökölhet, az örökhagyó házastársa örökli az örökhagyóval közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat. Az örökhagyóval közösen lakott lakás és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon túli hagyaték felét az örökhagyó házastársa örökli, másik felét az örökhagyó szülei öröklik fejenként egyenlő arányban. Az öröklésből kiesett szülő helyén a másik szülő és az örökhagyó házastársa örököl fejenként egyenlő arányban.
  • Házastárs egyedüli öröklése
    Ha leszármazó és szülő nincs, vagy nem örökölhet, az örökhagyó házastársa egyedül örököl.
    Házastárs kiesése a törvényes öröklésből
    Nem örökölhet az örökhagyó házastársa, ha az öröklés megnyílásakor (az örökhagyó halálakor) a házastársak között életközösség nem állott fenn, és az eset körülményeiből nyilvánvaló, hogy az életközösség visszaállítására nem volt kilátás. Az örökhagyó házastársának az öröklésből való kiesésére az hivatkozhat, aki a kiesés folytán maga örökölne, vagy a végintézkedéssel reá rótt kötelezettségtől vagy más tehertől mentesülne.
  • Szülő és a szülő leszármazójának öröklése
    Ha leszármazó és házastárs nincs, vagy nem örökölhet, az örökhagyó szülői örökölnek fejenként egyenlő részben. Az öröklésből kiesett szülő helyén ennek leszármazói örökölnek olyan módon, mint a gyermek helyén annak leszármazói. Ha a kiesett szülőnek leszármazója nincs, vagy nem örökölhet, egyedül a másik szülő vagy annak leszármazói örökölnek.
  • Nagyszülők és a nagyszülő leszármazójuk, dédszülők és leszármazójuk, illetve távolabbi felmenők öröklése
    Ha leszármazó, házastárs, szülő és szülőtől leszármazó nincs, vagy nem örökölhet, törvényes örökösök egyenlő részekben az örökhagyó nagyszülői. Az öröklésből kiesett nagyszülő helyén annak leszármazói örökölnek, ugyanúgy, mint a kiesett szülő helyén ennek leszármazói.
    Ha nagyszülő és nagyszülőtől leszármazó nincs, vagy nem örökölhet, törvényes örökösök fejenként egyenlő részekben az örökhagyó dédszülői illetve leszármazóik. Ha dédszülő és dédszülőtől leszármazó nincs, vagy nem örökölhet, törvényes örökösök fejenként egyenlő részekben az örökhagyó távolabbi felmenői.
  • Az állam öröklése
    Más örökös hiányában, vagy ha az öröklésre jogosultak az örökséget visszautasítják, a Magyar Állam a törvényes örökös. A Magyar Államot, mint törvényes örököst, az örökség visszautasításának joga nem illeti meg.

 

Ági öröklés

Ha nem az örökhagyó leszármazója a törvényes örökös, a hagyatékban külön kell választani az ági vagyont. Ági vagyon mindaz, ami az örökhagyóra valamelyik felmenőjéről öröklés vagy ajándékozás útján hárult. Ági öröklésnek van helye testvértől vagy a testvér leszármazójától örökölt vagy ajándékba kapott vagyontárgyra is, ha a vagyontárgyat a testvér vagy a testvér leszármazója az örökhagyóval közös felmenőjétől örökölte vagy ajándékba kapta. A vagyontárgy ági jellegét annak kell bizonyítania, aki ezt ezen a címen örökölné.

Ági örökösök

A szülő örökli azokat a vagyontárgyakat, amelyek róla vagy felmenőjéről hárultak az örökhagyóra. A kieső szülő helyén az ő leszármazói örökölnek a törvényes öröklés általános szabályai szerint. Ha mind az ági vagyontárgy öröklésére jogosult szülő, mind annak leszármazója kiesett, a nagyszülő; ha ő is kiesett, az örökhagyó távolabbi felmenője örökli azt a vagyontárgyat, amely róla vagy felmenőjéről hárult az örökhagyóra. Ha ági örökös nincs, az ági vagyontárgy az örökhagyó egyéb vagyonával esik egy tekintet alá.

A házastársat az ági vagyonon holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg. Az örökhagyó házastársával szemben a szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgyakra ági öröklési igényt nem lehet támasztani.

Az ági öröklés szabályai nem terjednek ki a szokásos mértékű ajándékokra, arra a vagyontárgyra, amely az örökhagyó halálakor már nincs meg, de kiterjednek az ilyen vagyontárgy helyébe lépett vagy értékén vásárolt vagyontárgyra.

A Polgári Törvénykönyv szerint az örökhagyó élettársa nem törvényes örökös, így az élettárs csak végrendelet alapján örökölhet.

Öröklésből való kiesési okok:

  • kiesik az öröklésből, aki nem éli túl az örökhagyót,
  • aki az öröklésre érdemtelen,
  • akit az örökhagyó az öröklésből – végintézkedésben – kizárt, vagy kitagadott,
  • aki törvényes öröklésre jogosult, de az örökhagyóval kötött írásbeli szerződésben – részben vagy egészben – lemondott az öröklésről,
  • aki az örökséget visszautasította.

A törvényes örökös kiesése esetén a soron következő örökös lép a helyébe (pl.: kieső gyermek helyébe az ő gyermeke, vagyis az örökhagyó unokája).

9. Végintézkedésen alapuló öröklés

Végintézkedési szabadság
Az örökhagyó a halála esetére vagyonáról vagy annak egy részéről végintézkedéssel szabadon rendelkezhet.

A végrendelkezés személyes jellege
Végrendelkezni személyesen lehet.

Végrendelet
Az okirat végrendeleti jellegének megállapításához az szükséges, hogy az örökhagyó halála esetére szóló vagyoni rendelkezést tartalmazzon, és külsőleg az örökhagyótól származónak mutatkozzék.

A végrendelet fajtái
Végrendelkezni közvégrendelettel vagy írásbeli magánvégrendelettel lehet; szóbeli végrendelkezésnek a Ptk-ban meghatározott esetben van helye.

Közvégrendelet
(1) Közvégrendeletet közjegyző előtt lehet tenni. A közvégrendelet alaki érvényességére a közjegyzői okiratok érvényességére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2) Nem lehet érvényesen közvégrendeletet tenni olyan személy előtt, aki a végrendelkezőnek, a végrendelkező házastársának, élettársának hozzátartozója, gyámja vagy gondnoka.
(3) Érvénytelen az a juttatás, amely a közvégrendelet tételében közreműködő személy, valamint ennek hozzátartozója, gyámoltja vagy gondnokoltja javára szól.
(4) A korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében vagyoni jognyilatkozatai tekintetében részlegesen korlátozott nagykorú érvényesen kizárólag közvégrendeletet tehet. A végrendelet érvényességéhez a törvényes képviselő hozzájárulása és a gyámhatóság jóváhagyása nem szükséges.
(5) Aki vak, írástudatlan vagy olvasásra, vagy nevének aláírására képtelen állapotban van, írásban érvényesen kizárólag közvégrendeletet tehet.

Írásbeli magánvégrendelet
Írásbeli magánvégrendeletet olyan nyelven lehet érvényesen tenni, amelyet a végrendelkező ért, és amelyen sajátkezűleg írt végrendelet esetén írni, más által írt végrendelet esetén olvasni tud.

Sajátkezűleg és más által írt végrendelet
(1) Az írásbeli magánvégrendeletet a végrendelkező akár maga írhatja, akár mással írathatja.
(2) A gépírás akkor sem számít saját írásnak, ha magától a végrendelkezőtől származik.
(3) Gyorsírással vagy a közönséges írástól eltérő egyéb jel- vagy számjegyírással készült magánvégrendelet érvénytelen.

Az írásbeli magánvégrendelet alaki érvényességi feltételei
(1) Az írásbeli magánvégrendelet alaki szempontból érvényes, ha készítésének ideje az okiratból kitűnik, továbbá ha a végrendelkező azt
(1a) sajátkezűleg írt végrendelet esetén elejétől végéig maga írja és aláírja;
(1b) más által írt végrendelet esetén két tanú együttes jelenlétében aláírja, vagy ha azt már aláírta, az aláírást két tanú előtt, azok együttes jelenlétében a magáénak ismeri el, és a végrendeletet mindkét esetben a tanúk is – e minőségük feltüntetésével – aláírják; vagy
(1c) a sajátkezűleg írt vagy más által írt végrendeletet aláírja, és akár nyílt, akár zárt iratként a közjegyzőnél – végrendeletként feltüntetve – személyesen letétbe helyezi.
(2) A több különálló lapból álló sajátkezűleg írt írásbeli magánvégrendelet akkor érvényes, ha minden lapját folyamatos sorszámozással látták el.
(3) A több különálló lapból álló más által írt írásbeli magánvégrendelet akkor érvényes, ha minden lapját folyamatos sorszámozással látták el, továbbá, ha minden lapját a végrendelkező és mindkét tanú aláírta.

Írásbeli magánvégrendelet tanúja
(1) Írásbeli magánvégrendelet tanúja nem lehet olyan személy, aki
(1a) a végrendelkező személyazonosságának tanúsítására nem képes;
(1b) kiskorú, cselekvőképtelen nagykorú vagy cselekvőképességében részlegesen úgy korlátozott, hogy az kizárja tanúként való közreműködését;
(1c) írástudatlan.
(2) Az írásbeli magánvégrendelet érvényességének nem feltétele, hogy a tanú a végrendelet tartalmát ismerje, vagy tudjon arról, hogy végrendelet tételénél működött közre.

Tanú vagy más közreműködő számára rendelt juttatás
(1) Az írásbeli magánvégrendelet tanúja, a végrendelkezésnél közreműködő személy vagy ezek hozzátartozója javára szóló juttatás érvénytelen, kivéve, ha a végrendeletnek ezt a részét az örökhagyó sajátkezűleg írta és aláírta.
(2) A tanú vagy a hozzátartozója részére szóló juttatás akkor sem érvénytelen, ha a végrendelet megalkotásában az érintett tanún kívül még két tanú vett részt.
(3) Közreműködőnek minősül a végrendelet megfogalmazója, szerkesztője, leírója és minden olyan személy, akinek tevékenysége a végrendelet tartalmának érdemi befolyásolására nyújt lehetőséget.
(4) Jogi személynek rendelt juttatás esetén nem lehet tanú a jogi személy tagja, vezető tisztségviselője, képviselője, felügyelőbizottsági tagja és munkavállalója. Ilyen személy közreműködése a végrendelet megalkotásában a jogi személynek rendelt juttatást érvénytelenné teszi.

A szóbeli végrendelet kivételessége
Szóbeli végrendeletet az tehet, aki életét fenyegető olyan rendkívüli helyzetben van, amely írásbeli végrendelet tételét nem teszi lehetővé.

A szóbeli végrendelet érvényességi feltételei
A szóbeli végrendelet akkor érvényes, ha a végrendelkező két tanú együttes jelenlétében a tanúk által értett nyelven végakaratát egész terjedelmében szóban – vagy jelnyelvet használó végrendelkező esetén jelnyelven – előadja, és egyidejűleg kijelenti, hogy szóbeli nyilatkozata az ő végrendelete.

Szóbeli végrendelet tanúja
A szóbeli végrendeletre megfelelően alkalmazni kell az írásbeli magánvégrendelet tanújának személyére vonatkozó, valamint az ő és hozzátartozója érdekeltségére tekintettel megállapított korlátozásokat, azzal az eltéréssel, hogy a tanú írni tudása a szóbeli végrendelet érvényességének nem feltétele.

Közös végrendelet
(1)
Két vagy több személynek bármilyen alakban ugyanabba az okiratba foglalt végrendelkezése érvénytelen.
(2) Házastársaknak az életközösség fennállása alatt készített, ugyanabba az okiratba foglalt írásbeli végrendelete érvényes, ha
(2a) sajátkezűleg írt végrendelet esetén az okiratot az egyik végrendelkező elejétől végig maga írja és aláírja, a másik végrendelkező ugyanabban az okiratban sajátkezűleg írt nyilatkozatban kijelenti, hogy az okirat az ő végakaratát is magában foglalja, és nyilatkozatát aláírja;
(2b) más által írt végrendelet esetén a végrendelkezők egymás és a tanúk együttes jelenlétében írják alá az okiratot, vagy mindkét végrendelkező egymás és a tanúk együttes jelenlétében külön nyilatkozik arról, hogy az okiraton szereplő aláírás a sajátja; vagy
(2c) a házastársak közvégrendeletet tettek.
(3) A több különálló lapból álló más által írt közös végrendelet akkor érvényes, ha minden lapját folyamatos sorszámozással látták el, továbbá, ha minden lapját a végrendelkezők és mindkét tanú aláírta. A sajátkezűleg írt közös végrendelet akkor érvényes, ha minden lapját folyamatos sorszámozással látták el, és minden lapját a másik végrendelkező aláírta.

A végrendelet értelmezése
A végrendeletet kétség esetén az örökhagyó feltehető akaratának megfelelően és úgy kell értelmezni, hogy az örökhagyó akarata lehetőség szerint érvényre jusson. Ez a szabály nem szolgálhat alapul a végrendelet alaki hibájának orvoslásához.

Örökösnevezés
(1) Az örökhagyó végrendeletében egy vagy több örököst nevezhet.
(2) Örökös az, akinek az örökhagyó hagyatékát, annak meghatározott hányadát vagy részét juttatja.
(3) Kétség esetén örökös az is, akinek az örökhagyó az egész hagyaték értékének jelentős részét kitevő egy vagy több meghatározott vagyontárgyat juttat, ha az örökhagyó feltehető akarata szerint a részesítettnek a hagyatéki terhek viselésében is osztoznia kell.
(4) Az alapító által halála esetére rendelt alapítvány – nyilvántartásba való bejegyzése esetén – úgy szerzi meg az alapító által a hagyatékból részére juttatott vagyont, mintha az öröklés megnyílásakor létezett volna.

Az örökrész meghatározása
Ha az örökhagyó a hagyatékra, annak egy részére vagy valamely hagyatéki tárgyra több örököst nevezett és részesedésük mértékét nem határozta meg, a részesítettek egyenlő arányban örökölnek.

Helyettes örökös nevezése
(1)
Az örökhagyó arra az esetre, ha az örökös az öröklésből kiesik, más személyt nevezhet örökössé.
(2) Ha a nevezett örökös az örökhagyónak egyben törvényes örököse is, kiesése esetére leszármazóját – ha a végrendelet eltérően nem rendelkezik – helyettes örökösnek kell tekinteni, ha a leszármazó a törvényes öröklés rendje szerint a kiesett nevezett örököst helyettesítené.

Utóörökös nevezése
(1)
Érvénytelen az örökhagyó olyan végrendeleti intézkedése, amely szerint az örökségben vagy annak egy részében valamely eseménytől vagy időponttól kezdve az addigi örököst más személy váltja fel.
(2) Az elsősorban nevezett örökös halála esetére történt örökösnevezés helyettes örökös nevezéseként érvényesül, ha annak feltételei fennállnak.
(3) Az örökhagyó érvényesen nevezhet utóörököst az elsősorban örökösnek nevezett házastársa halála esetére a házastársra háramlott hagyatékra. Utóörökös nevezése a házastárs visszterhes rendelkezési jogát és a szokásos mértékű ajándéknál nem nagyobb értékre vonatkozó ingyenes adományozási jogát nem érinti.
(4) Az örökhagyó érvényesen nevezhet utóörököst az elsősorban örökösnek nevezett leszármazójára háramlott hagyatékára arra az esetre, ha a leszármazó a hagyaték megnyílásakor nem rendelkezik végrendelkezési képességgel, és meghal anélkül, hogy ezt a képességét megszerezte volna. Utóörökös nevezése az elsősorban örökösnek nevezett leszármazónak a cselekvőképességi szabályok korlátai közötti rendelkezési jogát nem érinti.

Kizárás az öröklésből
(1) Az örökhagyó azt, aki törvényes örököse vagy azzá válhat, más személynek örökössé nevezésével vagy végrendeletben tett kifejezett nyilatkozattal kizárhatja a törvényes öröklésből. A kizárást nem kell indokolni.
(2) A kötelesrészt meghaladó törvényes örökrészből a kötelesrészre jogosult kizárható.

A végrendelettel ki nem merített hagyaték
Ha a nevezett örökösök részesedése a hagyatékot nem meríti ki, a fennmaradó rész tekintetében törvényes öröklésnek van helye, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, vagy a végrendeletből más nem következik.

Hagyományrendelés
(1)
Hagyomány a hagyatékban meglevő valamely vagyontárgynak meghatározott személy részére juttatása, ha az ilyen részesedés nem minősül öröklésnek (dologi hagyomány).
(2) Hagyományrendelés az is, ha az örökhagyó örökösét arra kötelezi, hogy a hagyományosnak vagyoni szolgáltatást teljesítsen (kötelmi hagyomány).
(3) Hagyományt az örökös javára is lehet rendelni. Hagyománnyal azt is lehet terhelni, aki maga is hagyományos. Kétség esetén a hagyomány az örököst terheli.

A végrendelet megtámadása
(1) A végrendelet érvénytelenségét és hatálytalanságát megtámadó nyilatkozat alapján lehet megállapítani. A megtámadó nyilatkozatban meg kell jelölni az érvénytelenség vagy a hatálytalanság okát.
(2) Megtámadásra az jogosult, aki az érvénytelenség vagy a hatálytalanság megállapítása esetén maga örökölne, vagy a végintézkedéssel reá rótt kötelezettségtől vagy más tehertől mentesülne.
(3) A végrendelet érvénytelenségét vagy hatálytalanságát a megtámadásban érvényesített okból és a megtámadó személy javára lehet megállapítani.
(4) A megtámadás joga az öröklés megnyílásától számított öt év alatt elévül.
(5) A megtámadás joga megszűnik, ha a megtámadásra jogosult e jogáról az öröklés megnyílása után lemond. Lemondásnak kell tekinteni azt a jognyilatkozatot, amelyben a megtámadásra jogosult a végrendeletet érvényesnek, illetve hatályosnak ismeri el.

Végrendeleti rendelkezések érvénytelensége
(1)
A nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütköző, az érthetetlen, lehetetlen és ellentmondó feltétel érvénytelen. A feltétel érvénytelensége a végrendeleti rendelkezés érvényességét nem érinti, kivéve, ha megállapítható, hogy az örökhagyó a rendelkezést a feltétel nélkül nem tette volna meg.
(2) A jogellenes felfüggesztő feltételhez kötött végrendeleti részesítés érvénytelen, a jogellenes bontó feltételt figyelmen kívül kell hagyni.

Gondnokság alatt álló személy végrendeletének érvényessége
A gondnokság alatt álló személy végrendelete érvényes, ha a gondnokság alá helyezés oka a végrendelkezés idején már megszűnt.

Az örökhagyó akarati hibája
(1)
Érvénytelen a végrendeleti rendelkezés, ha
(1a) az örökhagyó tévedett nyilatkozata tartalmában vagy ilyen tartalmú nyilatkozatot egyáltalán nem akart tenni;
(1b) az örökhagyót annak megtételére valaminek a téves feltevése vagy valamely utóbb meghiúsult várakozás indította;
(1c) az örökhagyót valaki jogellenes fenyegetéssel vagy tisztességtelen befolyással bírta rá az intézkedésre;
feltéve, hogy az örökhagyó a rendelkezést egyébként nem tette volna meg.
(2) Az érvénytelen rendelkezés érvényes lesz, ha azt az örökhagyó utóbb a végrendeletre megszabott alakban jóváhagyja.

A végrendelet visszavonása
(1)
A végrendelet a visszavonással hatálytalanná válik. A visszavonásra – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a végrendelet tételére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2) Ha az örökhagyó újabb írásbeli végrendeletet tesz, a korábbi végrendeletet visszavontnak kell tekinteni. A korábbi végrendeletnek az újabb végrendelet rendelkezéseivel nem ellentétes rendelkezései – ha az örökhagyó eltérő akarata nem állapítható meg – hatályban maradnak.

Az írásbeli végrendelet megsemmisítése és megsemmisülése
(1)
Az írásbeli magánvégrendelet hatályát veszti, ha azt a végrendelkezési képességgel rendelkező örökhagyó vagy az ő beleegyezésével más megsemmisíti. Ha az írásbeli magánvégrendelet az örökhagyó birtokában maradt, de nem került elő, az ellenkező bizonyításáig azt kell vélelmezni, hogy az örökhagyó azt megsemmisítette.
(2) A közvégrendelet és az írásbeli magánvégrendelet nem veszti hatályát amiatt, hogy a végrendelkezést tartalmazó okirat a végrendelkező akaratán kívül álló okból megsemmisül vagy nem található meg, kivéve, ha az örökhagyó a megsemmisülésbe belenyugodott.

A közös végrendelet hatálytalansága és visszavonása
(1) A házastársak közös végrendelete hatálytalanná válik, ha a végrendelet megtétele után közöttük az életközösség megszakadt, és az öröklés megnyílásáig nem állott helyre.
(2) A közös végrendelet hatálytalanná válik, ha megtétele után a végrendelkezőknek vagy egyiküknek gyermeke születik, kivéve, ha a végrendelet eltérően rendelkezik. Ugyanez a hatása az örökbefogadásnak.
(3) *  Érvénytelen a közös végrendeletbe foglalt rendelkezés egyoldalú visszavonása, ha azt a végrendelet kizárta, vagy arra a másik végrendelkező értesítése nélkül került sor.
(4) Ha valamelyik házastárs érvényesen vonja vissza egyoldalúan a közös végrendeletbe foglalt rendelkezését, a másik házastárs végrendelete hatályos marad, kivéve, ha a végrendeletből megállapítható, hogy egyik fél sem tette volna meg rendelkezését a másiké nélkül.

A közjegyzőnél letett végrendelet visszavétele
A közjegyzőnél letett magánvégrendelet hatályát veszti, ha azt a végrendelkező visszaveszi.

Szóbeli végrendelet hatálytalansága
A szóbeli végrendelet hatályát veszti, ha az örökhagyó a szóbeli végrendelkezés feltételéül szolgáló helyzet megszűnése után megszakítás nélkül harminc napon át nehézség nélkül alkothatott volna írásbeli végrendeletet.

Házastárs vagy élettárs javára tett végrendelet hatálytalansága
A házastárs vagy az élettárs javára az életközösség fennállása alatt tett végrendelet hatálytalan, ha az öröklés megnyílásakor az életközösség nem áll fenn, és az eset körülményeiből nyilvánvaló, hogy az életközösség visszaállítására nem volt kilátás és az örökhagyó nem akarta juttatásban részesíteni házastársát vagy élettársát.

A végrendelet részleges érvénytelensége és részleges hatálytalansága
Ha a végrendelet több rendelkezése közül valamelyik érvénytelen vagy hatálytalan, a többi rendelkezés érvényes vagy hatályos marad, feltéve, hogy az örökhagyó eltérően nem rendelkezik, és a végrendelet részleges fennmaradása feltehető akaratával nem ellentétes.

Öröklési szerződés
(1)
Öröklési szerződésben az örökhagyó a vele szerződő felet a magának, illetve a szerződésben meghatározott harmadik személynek nyújtandó tartás, életjáradék, illetve gondozás ellenében – vagyona, annak egy meghatározott része vagy meghatározott vagyontárgyak tekintetében – örökösévé nevezi; a másik fél kötelezettséget vállal a tartás, életjáradék, illetve gondozás teljesítésére.
(2) Ha az örökhagyóval szerződő fél kötelezettsége a harmadik személlyel szemben kiterjed az örökhagyó halála utáni időre, a hagyatéki eljárásban az ingatlan-hagyatékot a harmadik személy javára fennálló tartási joggal terhelten kell átadni, és a tartási jogot a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző megkeresésére az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.
(3) Az örökhagyó az öröklési szerződésben bármilyen végrendeleti rendelkezést tehet. Az örökhagyóval szerződő félnek az öröklési szerződésbe foglalt végrendeleti rendelkezése érvénytelen.

Az öröklési szerződés érvényességi követelményei
(1)
Az öröklési szerződés érvényességére az írásbeli végrendeletre vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szerződésnek akkor is a más által írt végrendelet alaki érvényességi feltételeinek kell megfelelnie, ha az valamelyik fél saját kézírásával készült.
(2) A korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében vagyoni jognyilatkozatai tekintetében részlegesen korlátozott nagykorú örökhagyó öröklési szerződésének érvényességéhez a törvényes képviselő hozzájárulása és a gyámhatóság jóváhagyása szükséges.

Halál esetére szóló ajándékozás
(1) Ha az ajándékozás azzal a feltétellel történt, hogy a megajándékozott az ajándékozót túléli, a szerződésre az ajándékozás szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szerződés alaki követelményeire az öröklési szerződés alaki követelményei irányadók.
(2) Halál esetére szóló ajándékozás olyan juttatásra nézve érvényes, amely végrendelet esetén dologi hagyománynak minősülne.

Rendelkezés várt örökségről
(1)
Az örökhagyó leszármazói egymás között az örökhagyó életében is köthetnek szerződést várt örökségük tárgyában.
(2) A szerződést írásba kell foglalni.

Kiesés az öröklésből
(1)
Kiesik az öröklésből, aki nem éli túl az örökhagyót. A közös balesetben vagy más hasonló közös veszélyhelyzetben elhunyt személyek az egymás után történő öröklés tekintetében a halál beálltának sorrendjétől függetlenül kiesettnek tekintendők.
(2) Kiesik az öröklésből az is,
(2a) aki az öröklésre érdemtelen;
(2b) akit az örökhagyó az öröklésből kizárt vagy kitagadott;
(2c) aki lemondott az öröklésről;
(2d) aki az örökséget visszautasította.

Kiesés a haszonélvezeti jogból, a kötelesrészből, továbbá a hagyományból és a meghagyásból
Az öröklésből való kiesésre vonatkozó szabályokat a haszonélvezeti jog öröklésére, a kötelesrészre, a hagyományra és a meghagyásra megfelelően alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy a hagyományos és a meghagyás kedvezményezettjének kiesése – ha e vonatkozásban helyettesítés nem történt – a hagyománnyal vagy meghagyással terhelt személy mentesülését jelenti.

Érdemtelenség
(1)
Érdemtelen az öröklésre,
(1a) aki az örökhagyó életére tört;
(1b) aki szándékos eljárásával az örökhagyó végakaratának szabad nyilvánítását megakadályozta, a végakarat érvényesítését meghiúsította vagy ezek valamelyikét megkísérelte;
(1c) aki a hagyatékban való részesülés céljából az örökhagyó után törvényes öröklésre jogosult vagy az örökhagyó végintézkedésében részesített személy életére tört.
(2) Az érdemtelenség nem vehető figyelembe, ha az érdemtelenségre vezető magatartást – bárki ellen irányult – az örökhagyó vagy az, aki ellen irányult, megbocsátotta.
(3) Az érdemtelenségre az hivatkozhat, aki az érdemtelen személy kiesése folytán maga örökölne, vagy a végintézkedéssel reá rótt kötelezettségtől vagy más tehertől mentesülne.
(4) Aki érdemtelenség miatt kiesik az öröklésből, nem jogosult törvényes képviselőként a helyébe lépő személy örökségének kezelésére. Az ilyen vagyon kezelésére a szülői vagyonkezelésből kivont vagyon kezelésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

Lemondás az öröklésről
(1)
Aki törvényes öröklésre jogosult, az örökhagyóval kötött írásbeli szerződésben – egészben vagy részben – lemondhat az öröklésről.
(2) A lemondást a szerződési akarat hiánya vagy fogyatékossága miatt a végrendelet megtámadására irányadó szabályok szerint lehet megtámadni.

A lemondás személyi hatása
(1) A lemondás a lemondó leszármazóira nem hat ki, kivéve, ha a megállapodás így szól, vagy ha az a kötelesrészt elérő kielégítés ellenében történt.
(2) A meghatározott személy javára való lemondás a felek eltérő megállapodásának hiányában arra az esetre szól, ha a meghatározott személy az örökhagyó után örököl. Az örökhagyó leszármazójának lemondása a felek eltérő megállapodásának hiányában a többi leszármazó javára szolgál.

A lemondás terjedelme
(1)
Az öröklésről való lemondás a felek eltérő megállapodásának hiányában a kötelesrészről való lemondást is jelenti. A kötelesrészről való lemondás nem jelent lemondást arról, ami a lemondóra más öröklési jogcímen hárul.
(2) A lemondás a felek eltérő megállapodásának hiányában kiterjed a hagyatéknak arra a részére is, amivel a lemondó hányada utóbb másnak kiesése következtében növekszik.
(3) A lemondás a felek eltérő megállapodásának hiányában kiterjed arra a vagyonra is, amelyet az örökhagyó a lemondás után szerzett, kivéve, ha olyan rendkívüli vagyonnövekedés következett be, hogy annak ismeretében a lemondó nyilatkozatot feltehetően nem tették volna meg.

Az öröklés megnyílása
(1)
Az öröklés az örökhagyó halálával nyílik meg.
(2) Az örökös az öröklés megnyílásával a hagyatékot vagy annak neki jutó részét vagy meghatározott tárgyát – elfogadás vagy bármely más jogcselekmény nélkül – megszerzi.

Haszonélvezeti joggal terhelt hagyatéki tárgy kiadása
Ha a vagyontárgyat az örökhagyó házastársát örökösként megillető haszonélvezeti jog terheli, a vagyontárgyat a haszonélvezet megszűnése után kell kiadni.

Az örökség visszautasítása
(1) Az örökös az öröklés megnyílása után az örökséget visszautasíthatja.
(2) Az örökös külön is visszautasíthatja a mezőgazdasági termelés célját szolgáló föld, a hozzá tartozó berendezési, felszerelési tárgyak, állatállomány és munkaeszközök öröklését, ha nem foglalkozik hivatásszerűen mezőgazdasági termeléssel.
(3) Ha az örökös végintézkedés és törvény szerint egyaránt örököl, az egyik jogcímen megszerzett rész önálló visszautasítására is jogosult.
(4) A feltételhez vagy időhöz kötött, a megszorítással tett és a meg nem engedett részleges visszautasítás érvénytelen.

Lemondás a visszautasítás jogáról
(1)
Ha az örökös az öröklés megnyílása után a visszautasítás jogáról kifejezetten vagy hallgatólag lemondott, az örökséget többé nem utasíthatja vissza.
(2) A visszautasítás jogáról való lemondásnak kell tekinteni az örökség olyan birtokbavételét vagy a hagyatékra vonatkozó egyéb olyan cselekményt, amelyből az örökösnek az örökség elfogadására irányuló kétségtelen akarata tűnik ki. Lemondásnak minősül az is, ha az örökös a közjegyző által – bármely érdekelt kérelmére – kitűzött határidő alatt nem tesz az örökséget visszautasító nyilatkozatot.

A hagyomány és a meghagyás megszerzése
Az örökség megszerzésére vonatkozó szabályokat a hagyományra és a meghagyásra megfelelően alkalmazni kell.

Az örököstársak jogállása
(1) Több örököst a hagyaték felosztása (a továbbiakban: hagyatéki osztály) előtt közösen illeti meg a hagyatéki vagyon.
(2) Az örököstársak közösségére a tulajdonközösség általános szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a hagyatéki osztály előtt hagyatéki követelés csak valamennyi örökös nevében és részére érvényesíthető, és az adós csak valamennyi örökös kezéhez teljesíthet.
(3) Az örököstársak közössége a hagyatéki osztállyal szűnik meg. A hagyatéki osztály módját az örökhagyó végintézkedéssel rendezheti; a hagyatéki osztályra – ha a végintézkedés eltérően nem rendelkezik – a közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

Osztályos egyezség
Az örökösök a hagyatékot – kizárólag a hagyaték tárgyaira vonatkozóan – a hagyatéki eljárásban kötött egyezséggel feloszthatják egymás között. Osztályos egyezség esetén a hagyatékot öröklés jogcímén az egyezség szerint kell átadni.

Hagyatéki tartozások
(1) Hagyatéki tartozások
(1a) az örökhagyó illő eltemetésének költségei;
(1b) a hagyaték megszerzésével, biztosításával és kezelésével járó szükséges költségek (a továbbiakban: hagyatéki költségek), valamint a hagyatéki eljárás költségei;
(1c) az örökhagyó tartozásai;
(1d) a kötelesrészen alapuló kötelezettségek;
(1e) a hagyományon és a meghagyáson alapuló kötelezettségek.
(2) A hagyatéki tartozásnak ezen a minőségén és fennállásán nem változtat, hogy a tartozás – az öröklés megnyílása előtt vagy azt követően – az örökös, mint hitelező javára keletkezett.

A hagyatéki tartozások kielégítésének sorrendje
(1)
A hagyatéki tartozások sorrendje szerint előbb álló csoportba eső tartozások a kielégítés alkalmával megelőzik a hátrább álló csoportba soroltakat.
(2) Abban a csoportban, amelyben valamennyi tartozás teljes kielégítésére nincs lehetőség, kielégítésnek a követelések arányában van helye.

Felelősség a hagyatéki tartozásokért
(1)
Az örökös a hagyatéki tartozásokért a hagyaték tárgyaival és azok hasznaival felel a hitelezőknek. Ha a követelés érvényesítésekor a hagyaték tárgyai vagy hasznai nincsenek az örökös birtokában, az örökös öröksége erejéig egyéb vagyonával is felel.
(2) Azokat a vagyontárgyakat, amelyek nem kerültek az örökös birtokába, továbbá azokat a követeléseket és egyéb jogokat, amelyek nem voltak érvényesíthetők, valamint az átvett vagyontárgyak meg nem levő hasznait annyiban lehet az örökös felelőssége megállapításánál figyelembe venni, amennyiben az örökös ezektől neki felróható okból esett el.
(3) Az örökös a hagyatéki költségekért és a hagyatéki eljárás költségeiért saját vagyonával is felel.
(4) A házastárs a haszonélvezetével terhelt vagyonból tűrni köteles a hitelezők követeléseinek kielégítését, a hagyományon és a meghagyáson alapuló követelések kivételével.
(5) Végrendelettel alapított bizalmi vagyonkezelési jogviszony esetén a bizalmi vagyonkezelő a hagyatéki tartozásokért a kezelt vagyonnal úgy felel, mintha dologi hagyományban részesült volna.

Az örököstársak felelőssége
(1)
Az örököstársak a közös hagyatéki tartozásokért mind a hagyatéki osztály előtt, mind azt követően egyetemlegesen felelnek.
(2) Az az örökös, akinek az örökhagyó a hagyatékból a szokásos mértékű ajándéknál nem nagyobb értékű meghatározott vagyontárgyat juttatott, a hagyatéki hitelezők követeléséért akkor felelős, ha a követelés a többi örököstárstól nem hajtható be.

Kielégítés az örökös által
(1)
Az örökös a tartozásokat a kielégítés sorrendjének megtartása nélkül elégítheti ki addig, amíg felteheti, hogy a hagyatéki tartozásokat a hagyaték teljesen fedezi, ha figyelmen kívül hagyja az örökhagyó által élők között ingyenesen vállalt, valamint a hagyományon és meghagyáson alapuló kötelezettségeket. Ellenkező esetben csak a sorrend szerint nyújthat kielégítést.
(2) Az a hitelező, akinek a hagyatékhoz tartozó valamely vagyontárgyon zálogjoga van, a biztosíték erejéig – a hagyatéki tartozások sorrendjében elfoglalt helyére tekintet nélkül – teljes kielégítést kereshet.
(3) Ha az örökös ezeket a szabályokat felróhatóan megszegi, az emiatt kielégítetlenül maradt hitelezővel szemben egész vagyonával felel.

A hagyományos felelőssége
(1)
A más hagyatéki hitelező sérelmével kielégített hagyományos a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint felel a hitelezőnek, ha a hitelező az örököstől nem szerezhetett kielégítést.
(2) A hagyományos az őt terhelő hagyomány és meghagyás tekintetében úgy felel, mint az örökös.

A hagyatéki hitelezők felhívása
(1)
Ha okkal feltételezhető, hogy ismeretlen hagyatéki tartozások vannak, az örökös kérheti, hogy a közjegyző hívja fel a hagyatéki hitelezőket követeléseik bejelentésére.
(2) Az a hitelező, aki követelését a közjegyzői felhívásban megszabott határidő alatt nem jelentette be, a jelentkezésig történt kielégítéseket a sorrend megtartása és a csoportjához tartozók kielégítésének aránya szempontjából nem kifogásolhatja. Ha a hagyatéki osztály már megtörtént, az örököstársaktól az örökrészeikhez igazodó arányos kielégítését igényelheti, kivéve mindkét esetben, ha az örökösnek a követelésről a bejelentés nélkül is tudomása volt.

10. Európai öröklési bizonyítvány, Öröklési tanúsítvány
Amennyiben a hagyatéki ügynek nemzetközi vonatkozása is van, legfontosabb a joghatóság kérdésének megállapítása. Azt, hogy a konkrét hagyatéki ügyben magyar közjegyző eljárhat-e, a nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. törvény rendelkezései határozzák meg.

A 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (továbbiakban: Rendelet) joghatóság szabályai az irányadóak azonban az európai uniós tagállamban szokásos tartózkodási hellyel rendelkező örökhagyó utáni öröklésre, amennyiben az örökhagyó 2015. augusztus 17-én vagy azt követően hunyt el.

Az öröklésre vonatkozó nemzetközi szabályok tagállamonként jelentős mértékben eltérnek egymástól (pl. arra vonatkozóan, hogy kik és milyen arányban örökölnek az örökhagyó után, jár-e kötelesrész, mi számít kötelesrésznek stb.). Az Európai Öröklési Rendelet természetesen nem „írja felül”, nem helyezi hatályon kívül az egyes tagállamok nemzeti Polgári Törvénykönyveiben vagy más jogszabályokban megtalálható öröklési jogszabályokat. Azt öröklés jog rendjét továbbra is nemzeti szinten szabályozzák. Magyarországon ezt a Polgári Törvénykönyv határozza meg.

Az Európai Öröklési Rendelet három fő kérdést szabályoz: a hagyatéki eljárást melyik uniós tagállamban lehet lefolytatni, az alkalmazandó jog meghatározását, és a tagállamok bíróságai, közjegyzői által meghozott határozatok (pl. hagyatékátadó végzés) tagállamok közötti, kölcsönös elismerését.

A joghatóság (alkalmazandó jog és a hatóságok eljárási jogosultsága) attól függ, hogy az örökhagyónak halálakor hol volt a szokásos tartózkodási helye, mégpedig tekintet nélkül arra, hogy az örökhagyónak mi volt az állampolgársága. Ennek az államnak az öröklési jogszabályai alapján kell rendezni az örökhagyó hagyatékának jogi sorsát. Az örökhagyó halálakor szokásos tartózkodási helye lényegében az a hely, ahol az örökhagyó életvitelének középpontja volt a halálát közvetlenül megelőző években, figyelembe véve olyan tényezőket, mint például az érintett államban való tartózkodás időtartama, gyakorisága, oka, indoka. Szokásos tartózkodási helynek csakis az a hely tekinthető, mely szoros és tartós kapcsolatot jelentett az örökhagyó és az érintett tagállam között (az, hogy az örökhagyónak az adott helyen volt bejelentett, hatóságilag nyilvántartott lakcíme nem feltétlenül jelenti azt, hogy az tekinthető szokásos tartózkodási helyének). A hatóságoknak gondosan és körültekintően kell mérlegelniük, hogy melyik állam volt ez a hely.

Az alkalmazandó jog meghatározására csak bizonyos feltételekkel van lehetőség, amennyiben örökhagyó végrendeletet készített és belefoglalta azon rendelkezését, mely szerint kiköti a saját állampolgársága szerinti állam jogának alkalmazását. Ebben az esetben kerülhet sor arra, hogy nem a halála kori szokásos tartózkodási helye szerinti állam jogát, hanem az általa kikötött jogot – állampolgársága szerinti jogot – kell alkalmazni.

  • Európai öröklési bizonyítvány

Amennyiben az örökhagyó halála kori szokásos tartózkodási helye belföldön van, akkor magyar közjegyző folytatja le a hagyatéki eljárást és a magyar Polgári Törvénykönyv öröklési jogi szabályait fogja alkalmazni. Ebben az esetben az örökös kérheti a magyar közjegyzőtől az ún. Európai Öröklési Bizonyítvány kiállítását, mely egy olyan közokirat, melyet a tagállamok egységes forma szerint állítanak ki, és a többi tagállamban is egységesen alkalmas az abban feltüntetett örökhagyó és hagyatékának kapcsolatos egyéb jogainak közhiteles igazolására.

Európai öröklési bizonyítvány akkor kérhető, ha a teljes hatályú vagy teljes hatályúvá vált ideiglenes hagyatékátadó végzés, az ideiglenes hagyatékátadó végzéssel érintett valamennyi igény bírósági elbírálása esetén hozott hagyatéki eljárást befejező végzés jogerőre emelkedett.

Európai öröklési bizonyítvány igényléséhez formanyomtatvány (1329/2014/EU végrehajtási rendelet 4. sz. melléklete) vagy azzal azonos adattartalmú kérelem szükséges.

Az Európai öröklési bizonyítvány igényléséhez formanyomtatvány a 13. pontban található.

Azok az államok (tagállamok), melyekre a Rendelet nem terjed ki, nem kötelesek elfogadni a többi államból származó öröklési ügyekre vonatkozó közokiratokat, valamint Európai Öröklési Bizonyítványt.

  • Öröklési tanúsítvány harmadik államban történő igényérvényesítés céljára

A közjegyző az öröklésben érdekelt kérelmére külön végzésbe foglalt öröklési tanúsítvánnyal megállapítja az örökhagyó utáni, a hagyatékban vagy annak egy részében érvényesülő – magyar jog szerinti – öröklési rendet (az örökös személyét, a hagyatékban való részesülése jogcímét és a hagyatékban való részesülése arányát), ha
– magyar állampolgársággal rendelkező után kizárólag harmadik államban fellelhető hagyaték maradt, és
– az öröklési ügyre a 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján az Európai Unió egyetlen tagállamának sincs joghatósága.

Az öröklési tanúsítvány az öröklésben érdekeltek kizárólag a harmadik államban történő hagyatéki igényérvényesítését szolgálja.

11. A felek jogai és kötelezettségei

1. Az eljárás során gyakorolható jogok:

– A hagyatéki eljárás nyelve a magyar.
– A hatóságnak címzett beadványokat – törvény, az Európai Unió kötelező jogi aktusa, illetve nemzetközi egyezmény eltérő rendelkezése hiányában- magyar nyelven kell előterjeszteni, a hatóság határozatát magyar nyelven küldi meg.
– Az eljárás során szóban mindenki jogosult anyanyelvét, nemzetközi egyezményben meghatározott körben anyanyelvét, regionális vagy nemzetiségi nyelvét használni. Az eljárás során, a Magyarországon élő, a nemzetiségek jogairól szóló törvényben elismert valamennyi nemzetiség tagja jogosult nemzetiségi nyelvét a regionális vagy kisebbségi nyelv használatára vonatkozó nemzetközi egyezményben foglaltaknak megfelelően használni.
– Az eljárásban a hallássérült vagy siket/vak személy jogosult jelnyelvet vagy az általa ismert más, törvényben meghatározott speciális kommunikációs rendszert használni. A hallássérült vagy beszédfogyatékos személy kérésére a meghallgatás helyett írásban tehet nyilatkozatot.

– A hagyatéki eljárásban érdekeltet az eljárás során meghatalmazott is képviselheti. A meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba kell foglalni. A hagyatéki eljárásban a képviselőként fellépő személy képviseleti jogosultságát hivatalból kell vizsgálni. Az eljárásban a jogi képviselet nem kötelező.
– Az ügyfélnek joga van az eljárás során bármikor nyilatkozatot, észrevételt tenni. Amennyiben az ügyfél a hatóság felhívására nem nyilatkozik, a hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.
– A hagyatéki eljárásban érdekelt a hagyatéki ügy megjelölésével elektronikus beadványban kérheti, hogy a részére szóló iratok a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvényben (továbbiakban Pp.) meghatározottak szerint, elektronikus úton kerüljenek kézbesítésre.
– Az eljárás során az érdekeltek (azok képviselői) a hagyatéki ügy iratait – jogszabályban meghatározott korlátozásokkal – az eljárás bármely szakaszában megtekinthetik, azokról másolatot kérhetnek. A hagyatéki eljárás jegyzőnél található iratainak nem hiteles másolatáért járó díj mértéke oldalanként 100 forint. Iratbetekintési jogával a Pp. 162.§-164.§-ai alapján- a sajátosságokból eredő eltérésekkel – élhet.
– Ha a Hetv. eltérően nem rendelkezik a hagyatéki eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, azonban a hagyatéki eljárásban az érdekelt és az eljárásban részt vevő más személy álláspontja alátámasztására okiratot csatolhat be. (Amennyiben a hagyatéki eljárásban érdekelt a hagyaték átadását érintő lényeges kérdésben a Kjnp. szerinti előzetes bizonyítás felvételét vagy igazságügyi szakértő kirendelését indítványozza, ezen eljárás lefolytatására a hagyatéki ügyben eljáró közjegyző kizárólagosan illetékes.).

– Az öröklésben érdekeltek a leltárba felvett ingóság értékének feltüntetése előtt arra – az érték meghatározását megkönnyítő adatok közlésével, a tárgy általuk becsült értékének megjelölésével – nyilatkozatot tehetnek.

– Ha a hagyaték átadására még nem került sor, és az öröklésben érdekelt valószínűsíti, hogy a hagyatékhoz tartozó vagyontárgy veszélyben van, indokolt kérelmében – a biztosítási intézkedés költségeinek előlegezésével – biztosítási intézkedés elrendelését kezdeményezheti a leltárba felvett vagyon, e vagyon meghatározott része vagy egyes vagyontárgyak vonatkozásában. Az elrendelhető biztosítási intézkedésről a hagyatéki eljárásról szóló 2020. évi XXXVIII. törvény (továbbiakban Hetv.) 32.§ (1) és (2) bekezdései rendelkeznek. Biztosítási intézkedés iránti kérelem esetén a biztosítási intézkedés költségeit az köteles előlegezni, aki a biztosítási intézkedést kérte.

– Az örökösként érdekelteknek a hagyatéki eljárás leltározási szakaszában lehetőségük van egymással, valamint a hagyatéki hitelezőkkel egyezségi tárgyalásokat folytathatni, osztályos és egyéb egyezséget kötni. Megállapodás esetén a felek közös kérelemben kérhetik a megállapodásról készült teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt írásbeli nyilatkozat, mint egyezségi tervezet, és az egyezségtervezet egyezségkénti jóváhagyása iránti kérelem közjegyzőhöz -jóváhagyás céljából- történő továbbítását. Az öröklésben érdekeltek a hagyatéki eljárásban a közjegyző előtt is egyezséget köthetnek.

– Az örökösként érdekeltnek joga van a hagyatéki részéről lemondani vagy azt visszautasítani. Az erre vonatkozó szándéknyilatkozatát vagy az örökhagyóval kötött megállapodását a hagyatéki eljárás leltározási szakaszában benyújthatja, de az öröklésre vonatkozó végleges nyilatkozatát a közjegyző felé kell megtennie.

Öröklési jogi vita és másodlagos öröklési vita rendezése érdekében lehetőségük van a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény (a továbbiakban: Közvetítői tv.) alapján közvetítői eljárás igénybevételére.

– A hagyatéki eljárás során a Hetv.-ben meghatározott esetekben a jegyző döntésével szemben az alábbi esetekben élhet fellebbezési jogával:

  • hagyatéki eljárás megindítása iránti kérelmet visszautasító és elutasító,
  • a helyszíni leltár felvétele iránti kérelmet visszautasító és elutasító,
  • a biztosítási intézkedés tárgyában hozott,
  • végrendeleti végrehajtó megbízatásának létrejöttét, létre nem jöttét, megszűnését megállapító vagy a megszűnés megállapítására irányuló kérelmet visszautasító és elutasító,
  • a végrendeleti végrehajtót az örökhagyó egyes rendelkezéseinek teljesítése alól felmentő, vagy a felmentésre irányuló kérelmet visszautasító és elutasító,
  • a hagyatéki eljárást megszüntető,
  • a végintézkedéssel alapított bizalmi vagyonkezelési jogviszony létrejötte tárgyában hozott,
  • fellebbezést visszautasító végzés.

2. Az eljárás során teljesítendő kötelezettségek:

– Ha a tényállás tisztázása szükségessé teszi, a hatóság az ügyfelet nyilatkozattételre hívhatja fel.

– A felek tényállításaikat és egyéb, tényekre vonatkozó nyilatkozataikat kötelesek a valóságnak megfelelően, az eljárás elősegítése érdekében a megfelelő módon és időben előadni, előterjeszteni és becsatolni.

– A jegyző azt az ügyfelet (vagy képviselőjét) más tudomása ellenére, aki önhibájából az eljárás során az ügy szempontjából jelentős adatot valótlanul állít vagy elhallgat, jelentős tények tekintetében olyan nyilatkozatot tesz, amelyről bebizonyosodik, hogy valótlan, pénzbírság megfizetésére kötelezi, valamint a Pp.-ben meghatározott más jogkövetkezménnyel sújthatja.

– A kötelező leltározás alá eső vagyontárgyak, illetve örökös eltitkolása büntetőjogi következményeket von maga után.

Kötelesrész iránti igény bejelentése esetén az öröklésben érdekelt köteles 8 napon belül bejelenteni a kötelesrész alapjának számításához szükséges vagyontárgyat. A kötelesrészről, illetve ahhoz kapcsolódó további információkról (kötelesrész alapja, kötelesrész mértéke, a kötelesrész alapjából kivont adományokról stb.) a 2013. évi Polgári Törvénykönyv (továbbiakban Ptk.) 7:75.§ – 7:86.§-aiból tájékozódhat.

– Az eljárás valamennyi résztvevője eljárási jogaik gyakorlása és kötelezettségeik teljesítése során kötelesek jóhiszeműen eljárni és a többi résztvevőkkel együttműködni. Senkinek a magatartása nem irányulhat a hatóság megtévesztésére. A jegyző azt a felet, aki a jóhiszeműség követelményével ellentétes magatartást tanúsít, pénzbírság megfizetésére kötelezi, valamint a Pp.-ben meghatározott más jogkövetkezménnyel sújtja.

– A hagyatéki eljárás során kibocsátott idézésre az idézett köteles megjelenni. Amennyiben megjelenési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy eljárási bírsággal sújtható. Ha az idézett személy az idézésre nem jelenik meg, és távolmaradását nem menti ki, rendőrség útján elővezethető.

– A helyszíni leltározás esetén felhívott érdekeltek kötelesek annak foganatosítását elősegíteni, biztosítani. Aki a helyszíni leltározás eredményes lefolytatásával kapcsolatos kötelezettségét megszegi anélkül, hogy azt – ok valószínűsítése mellet – alapos okkal előzetesen kimentette volna, a Pp. 272.§-a alapján az okozott költségek megtérítésére kötelezhető, pénzbírsággal sújtható stb.

Biztosítási intézkedés iránti kérelem esetén a biztosítási intézkedés költségeit az köteles előlegezni, aki a biztosítási intézkedést kérte. A jegyző (vagy közjegyző) felhívja a biztosítási intézkedést kérelmezőt, hogy a biztosítási intézkedés foganatosításával várhatóan felmerülő költségeket helyezze közjegyzői letétbe. Ha a kérelmező a felhívásnak nem tesz eleget, a kérelmet el kell utasítani.

– A jegyző eljárása során köteles gondoskodni az örökhagyó és a hagyatéki eljárásban érdekeltek személyes adatainak védelméről.

12. Az eljárás során alkalmazott legfontosabb jogszabályok

További hasznos tudnivalókról (pl.: hagyatéki tartozások, hagyatéki hitelezői igény, ági öröklés, kötelesrész, örökbefogadással kapcsolatos öröklési jogi szabályok, eljárás megismétlése, közvetítői eljárás, osztályos és egyéb egyezségek, hagyatéki per, jogorvoslatok stb.) az alábbi jogszabályokból tájékozódhat:

  • 2010. évi XXXVIII. törvény a hagyatéki eljárásról
  • 29/2010. (XII. 31.) KIM rendelet a hagyatéki eljárás egyes cselekményeiről
  • 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről
  • 2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról
  • 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról
  • 2002. évi LV. törvény a közvetítői tevékenységről
  • 2015. évi LXXI. törvény a 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 31. cikke szerinti megfeleltetési nemperes eljárásról, valamint egyes igazságügyi tárgyú törvénymódosításokról
  • 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet
  • 2015. évi CCXXII. tv. az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól
  • 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
13. A hagyatéki eljárás letölthető nyomtatványai / dokumentumai
Megosztás

Hozzászólások lezárva.

Tartalom | Menü | Akadálymentes gomb