Zugló Önkormányzata februárban, testületi ülésen döntött arról, hogy a légtérzaj elleni akcióterv keretében zajmérést végeztet a kerület több pontján. Ennek keretében két helyszínre, a Polgármesteri Hivatal tetejére és az Aprófalva Óvoda udvarára helyeztek el egy-egy mérőműszert, amelyek két alkalommal – augusztus 5-én 13:30-tól, illetve augusztus 18-án 18 órától -, 24 órán keresztül gyűjtötték az adatokat. Kiderült, a mért értékek nem érik el a határértéket.
A beszerzési szabályzatban előírtak szerint kiválasztott vállalkozó, az ANTIZAJ Környezetvédelmi és a Szolgáltató Bt. végezte a méréseket. Zugló zajterhelését végül három készülék adataiból állították össze. A Polgármesteri Hivatal padlásán – amely a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 1.sz. futópályájának északnyugati végétől 10.500 méterre található – elhelyezett műszer mikrofonja egy belső, csendes udvar felé volt fordítva. Az itt kapott adatokat hasonlították össze a Budapest Airport Zrt. Bánki Donát parkba telepített mobil zajmérőjének, illetve a repülőtér egyik állandó, Gyakorló utcai megfigyelő állomásának számaival.
Zajmérő műszer a Polgármesteri Hivatal padlásán (A képre kattintva nagyobb méretben is megtekintheti a fotókat.)
Az időjárás megfelelő volt
A meteorológiai körülmények az átlagos nyári napoknak megfelelőek voltak, az adatgyűjtések idején a meleg, száraz idő során napközben 25-31, éjszaka 20-25 fokot mértek, a szél erőssége pedig nem haladta meg az 5 m/s értéket. Az augusztus 5-én kezdődő mérések idején pályazárás volt az 1-es kifutópályán, ezért ekkor minden gép Budapest felé, a 2-es pályáról szállt fel. Egyébként az induló járatok 30 százaléka Vecsés felé kezdi meg a repülést. Az augusztus 18-19-én végzett mérések idején a repülőtér mindkét futópályája üzemelt.
Másodpercenként, 24 órán keresztül mérték a zajt
A repülőtérről Zugló felé felszálló gépek 1000-2500 méter magasságban, míg a Zugló felől a repülőtérre leszálló gépek a kerület észak-nyugati határánál, 700-750 méter magasságban haladnak el. Augusztus 5-6-án a repülőtérről a város felé felszálló gépek voltak jellemzőek, míg augusztus 18-19-én – a szélirány miatt – minden jármű leszálló volt. A zajt folyamatosan, másodperces csomagokban regisztrálták, mind a két mérési nap alkalmával 24 órán keresztül. A kapott adatcsomagot automatikusan mentették a műszer memóriájába. A letöltött repülési eseményeket óránként, külön ábrákban dokumentálták, majd a rögzített adatokból utólagos adatfeldolgozással nyerték a percenkénti, óránkénti eredményeket, valamint a zajeseményeket leíró jellemzőket.
A letöltött repülési eseményeket óránként külön ábrákban dokumentálták. (Polgármesteri Hivatal mérés = sárga, NMT1 monitor állomás = zöld, NMT7 monitor állomás = kék). Azokat az időszakaszokat, amikor a repülési zajt azonosították piros szín jelöli. A NMT1 állomás átrepülési időpillanata bordó. A rögzített adatokból utólagos adatfeldolgozással nyerték a percenkénti, óránkénti eredményeket, valamint a zajeseményeket leíró jellemzőket.
A leszálló gépek hangosabbak, mint a felszállók
A napszak és a megítélési idő megjelölése (A és B oszlop) után a legnagyobb elhaladási zajszintet (C) és a jellemző zajeseményszintet (D) is megadták. Ezután a napszakra vonatkozó művelet leírása és a műveletek száma szerepel (E). Az eredő zajszint a mérési ponton előforduló összes zajeseményből adódó egyenértékű hangnyomásszintet jelenti (F), mellette a repülési forgalomból származó zajszint látható (G). A két utolsó oszlop számai megmutatják, hogy a repülési zaj, az idő hány százalékában fordul elő (H), valamint, hogy a zajszintek között milyen részarányú a repülési zaj (I).
Az elemzések során kiderült, hogy az első mérés idején kevesebb művelet fordult elő, és Zugló fölött magasabban szálltak a gépek, míg a második mérés alatt több gép volt a kerület légterében, és alacsonyabb volt a repülési magasságuk. Éjfél és hajnali öt óra között mindössze egy gép terhelte a légteret, amely leszállás során 1-2 perccel lépte túl az éjjeli 12 órát.
A mérésekből megállapították, hogy a felszálló gépek Zugló területén 3-4 dB-el kisebb zajszinteket okoznak, mint a leszálló repülőgépek. A különbség oka, hogy a repülési magasság a leszálló gépek esetében 700-750 méter, míg a felszállók magassága 1000-2500 méter között változik. Ráadásul a leszállás folyamata lassabb, mint a felszállásé. Az elemzők egyébként kikeresték a legzajosabb és a legcsendesebb órát is. A felszálló gépek 19 és 21 óra között, míg a leszállók 19 és 20 óra között voltak a leghangosabbak, míg a legkevésbé hangos járatok 22 és 23 óra között szálltak fel, és a 05 illetve 06 óra között landoltak.
A felszálló (balra) és leszálló (jobbra) gépek zajának összehasonlítása, 2 x 5 perces minta a két mérésből (A képre kattintva nagyobb méretben is megtekintheti a fotókat.)
A zaj a megengedett szint alatt van
A Polgármesteri Hivatalban elhelyezett mérési pontban a nappali terhelés a felszálló gépek esetén 50,6 dB, a leszállók esetében 56,0 dB volt, míg az Aprófalva Óvodánál 51,3 dB és 55,5 dB. Az éjjeli zajterhelés 38,3 és 49,1 dB-t mutatott. Ezek alapján megállapították, hogy a kapott adatok sehol nem érik el a megengedett – nappal 65 dB, éjjel 55 dB – értéket. Számítások szerit egyébként az elmúlt év zajterhelése Zugló felett átlagosan 53,0 dB volt.
A zuglói zajmérések célja az volt, hogy olyan helyen is legyenek adatok, ahol a Budapest Airport nem mér. Az önkormányzat által végzett és végeztetett mérések megerősítették a Budapest Airport méréseit, azzal szinkronban voltak. (A HungaroControl negyedéves, a repülés zöldítéséről szóló jelentése ide kattintva olvasható.)
– Az eredmények összesítése után az látszik, hogy Zugló felett nincs határérték-túllépés, ezért nincs lehetőség hatósági intézkedésekre – közölte Szilágyi László, az önkormányzat környezetvédelmi referense. – A határértékeket a jogszabályokban úgy állapították meg, hogy hosszabb időszak átlagát kell nézni, tehát a csendes időszakokat is figyelembe kell venni az átlagok kiszámításánál. A mérések eredményétől függetlenül a zuglói lakosságot érthetően zavarja a repülőgépek zaja, ezért érdekükben a jövőben is folytatni kell az egyeztetéseket a fővárossal és a kormánnyal – tette hozzá Szilágyi László.
Karácsony Gergely az agrárminiszterhez fordult
Az önkormányzatnak és a polgármesternek alig van ráhatása a repülőgépekkel kapcsolatos ügyekre, mondta Szilágyi László környezetvédelmi referens. A reptér vagyonkezelői joga ugyanis teljes mértékben külföldi tulajdonban van, az állammal kötött szerződésükben pedig fejlesztési kötelezettségek is szerepelnek.
A repülőgépek fel- és leszállásánál egyébként nagyon fontos biztonsági szempontot képez a széljárás. Az uralkodó széljárás és a repülőtér adottságai miatt tehát a repülőgépek jelentős része nem tudja kikerülni Zuglót. A 2018. augusztus 16-tól életbe lépett új eljárásnak köszönhetően azonban felszálláskor hamarabb tudnak kifordulni a járatok, ezért kevésbé terelődik Zugló fölé a forgalom.
– Ennek ellenére a kerület vezetése igyekezett reagálni a megnövekedett számú lakossági panaszra. Az önkormányzat több alkalommal szervezett lakossági fórumokat, részben az itt élők pontos tájékoztatása, részben pedig a vélemények, javaslatok megismerése és a döntéshozók felé való közvetítése érdekében – mondta Szilágyi László.
A légtérzaj csökkentése érdekében legutóbb 2018 novemberében történt egyeztetés a HungaroControllal és a Budapest Airport Zrt-vel. A kerületet képviselő politikusok a megbeszélésen elsősorban a 2018. augusztus 16. után bevezetett szabvány további fenntartását, valamint az érkező légi járművek forgalmának mérséklését kérték. Javasolták a repülőtér teljes bezárásának megfontolását a 0-05 óra közötti időszakra, vagy egy olyan üzemelési rendet, amely az induló és érkezési irányt is Vecsés-Üllő (Péteri) felé, illetve felől tervezi.
A kerület képviselő-testülete továbbá 2018 decemberében elfogadott egy intézkedési tervet, amelynek egyik eleme a kormányzati szintű intézkedések előmozdítása. Karácsony Gergely levélben fordult az ügyben illetékes Agrárminisztérium vezetőjéhez, akinek felhívta a figyelmét arra, hogy a jelenleg érvényes jogszabályok nem biztosítják Zugló lakosságának a légtérzaj elleni megfelelő védelmet. A polgármester ezért arra kérte a környezetvédelemért is felelős minisztert, hogy kezdeményezze a jelenlegi szabályozás módosítását, illetve ténylegesen korlátozzák 0 és 5 óra között a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér forgalmát. Zugló kezdeményezésére felfigyelve Tarlós István főpolgármester is szükségesnek érezte, hogy lépést tegyen a légtérzaj okozta problémák mérséklésére, és felvette a kapcsolatot a területért felelős miniszterrel, akik az önkormányzattal szemben érdemi lépéseket tudnak tenni a szabályozásban.
Az éjszaka leszálló gépek már most sem érkezhetnének meg éjfél után, ám – ahogy arra korábban Karácsony Gergely felhívta a figyelmet – az ezt ellenőrző hatóságok nem tartatják be ezt a szabályt, és nem szankcionálják a szabálysértőket.
