Telefon: +36 1 8729 100
E-mail: hivatal@zuglo.hu

Elhunyt Del Medico Imre

November 25-én, éppen a 96. születésnapján halt meg az ország híres sajtólevelezője. Legutoljára májusban készítettünk vele interjút zuglói otthonában.

Del Medico Imre: Én Zugló díszpolgárának tekintem magam

Mint kiderült, éppen pár nappal azelőtt, hogy felkerestük, írt helyreigazító levelet szerkesztőségünknek Del Medico Imre. A 96 éves zuglói lakos egy sajtóhibára hívta fel figyelmünket, immár többedjére. Igaz, nemcsak minket olvas kritikus szemmel, az elmúlt ötven évben több tízezer olvasói levelet küldött különböző médiumoknak. Ezek ma már a levéltár tulajdonában vannak.

Gyakran talál hibát a Zuglói Lapokban?
– Nem vészes. De azért volt, amikor irtó nagy marhaságot jelentettek meg. Vagy húsz évvel ezelőtt lehoztak egy olvasói levelet, amelyben azon értetlenkedett egy pali, miért kell orosz nőkről elnevezni közterületeket a kerületben. A Limanova térrel és utcával volt baja. Ezen majdnem dobtunk egy hátast Samodai Jóska barátommal, ugyanis Limanova nem egy orosz nő, hanem az I. világháború egyik nagy csatájának helyszíne volt, ahol ráadásul a magyarok óriási győzelmet arattak a túlerőben lévő orosz sereg ellen. Erre a hatalmas tévedésre fel is hívtuk az akkori polgármester figyelmét, amelynek köszönhetően a hivatal kitett egy magyarázó táblát az említett közterületen.

Ezért választották meg Zugló díszpolgárának is, ugye?
– Na-na! Régi, nagy sérelmemre tapintott. Az akkori elnevezés szerint „Zugló díszpolgári címének megfelelő Zuglóért emlékéremmel” tüntettek ki. Ma mégsem tekintenek díszpolgárnak, én úgy élem meg, hogy gyakorlatilag megvonták tőlem az elismerést. Néhány évvel ezelőtt ugyanis kaptam egy levelet az egyik alpolgármestertől, amelyben megírta, hogy 2010-ben új díszpolgári díjat vezettek be. A régi pedig „csak” emlékérem marad. Márpedig, ha egyszer én a díszpolgársággal egyenértékű kitüntetést kaptam, én annak is tekintem magam. A nekrológomba is ezt írom be.

Nincs túl sok ellensége az állandó kritika miatt?
– Hát, elég nagy a pofám, és sok mindenkinek beolvastam már, az biztos. De én nem piszkálódásból írom meg a problémákat, hanem azért, hogy a helyes információk jussanak el az emberekhez. Nem keresem direkt a hibákat. Egyébként sosem tapasztaltam ellenségeskedést, de azért kaptam sok névtelen levelet, amelyekben hol fasisztának, hol melegnek, hol ágyba vizelőnek tituláltak. Zag schon…

Miért nem ment újságírónak, hogy példát mutasson alaposságból?
– Egyébként az akartam lenni. Kiskoromba készítettem is anyámnak egy rajzokkal tarkított újságot, de csak egy példányszámot élt meg. Aztán jött ez a gyermekparalízis, amiért ma már tolószékben
vagyok. Más lett a célom. Egyébként tavaly mégis debütáltam szerzőként. A Népszavának írok. Most éppen anyám egykori, Bécsi utcai panziójáról, ahol rengeteg híres-neves polgár szállt meg.

Egyébként hogy került Zuglóba a híres olasz szalámi gyáros família?
– Jó is, hogy kérdezi, egy ideje helyre akarok tenni egy ezzel kapcsolatos információt. Dédapám, Pietro Del Medico az 1800-as években jött át Magyarországra. Egyszerűen azért, mert itt nem ismerték a szalámit, ő pedig piaci lehetőséget látott ebben. 1850-ben a fiával, Ágostonnal alapította meg az itteni szalámigyárukat. Szóval, nem a Pick volt az első! Ha Ágoston nem hal meg fiatalon és nagyanyám nem marad egyedül nyolc gyerekkel, ma a Del Medico lenne a híres szalámi. Így viszont 12 év után fel kellett számolnia a gyárat. Anyámtól pedig a ’40-es években az akkori hatalom elvette az előbb említett panziót, úgyhogy egy darabig albérletről albérletre mentünk. 1966-ban kaptunk egy szövetkezeti lakást az Újvidék téren. Azóta lakom Zuglóban.

Megosztás

Hozzászólások lezárva.

Tartalom | Menü | Akadálymentes gomb