Súlyos, hosszan tartó betegség után 50 éves korában elhunyt Ambrus Tamás vízilabdázó, az olimpiai bajnok kapus és zuglói díszpolgár Ambrus Miklós fia.
Ambrus Tamás számára egyenes út vezetett a vízilabdakapuba. Édesapja, Ambrus Miklós még Egerből került a válogatottba, majd az 1964-es olimpiai sikert követően a Fradi kapusa lett. Tamás kisgyerekkora óta vízilabda-mérkőzésekre járt, és a családi hagyományokat követve belőle is kapus lett.
Ráadásul tehetséges kapus, aki már 16 évesen bemutatkozhatott az első osztályban. Pályafutása nagy részét a Fradiban töltötte, húsz év alatt 306 mérkőzésen védett, és tagja volt az 1988-as és ’90-es bajnokcsapatnak is. A válogatottban 61-szer szerepelt, két nagy világversenyen, az 1985-ös szófiai Európa-bajnokságon és az 1986-os madridi világbajnokságon is részt vett. 1990-ben Olaszországba, az RN Florentinához szerződött, majd onnan hazatérve a BVSC-ben fejezte be a pályafutását. A vasutasokkal is két bajnoki címet szerzett.
Edzőként is a Szőnyi úton debütált, ahol másodedzőként segítette Gerendás György munkáját. Két bajnoki cím után ismét Firenzébe költözött, ahol négy évig edzősködött. Itthon a Pécsi VSK-t juttatta fel az első osztályba, ezzel megalapozta a pécsi vízilabdázást, majd előbb az FTC vezetőedzője, később szakosztályvezetője lett. Ambrus Tamás a Ferencváros Örökös Bajnoka volt, akit a zöld-fehér klub a saját halottjának tekint.
