A zuglói gyógyszergyárak történetéről tartott vetített képes előadást dr. Gaál Emese, a Róna Patika vezető gyógyszerésze a Cserepesházban.
A Samodai József Zuglói Helytörténeti Műhely szervezésében megrendezett esten Gaál Emese előadásából kiderült, hogy hazánkban a növekvő gyógyszerigény kielégítésére az első gyógyszergyárak a 19. század közepén jelentek meg. Ezen üzemek fejlődésére nagy hatással volt az injekció egyre szélesebb körű alkalmazása, amelyet már nem lehetett a patikákban előállítani.
Mint az előadó elmondta, Zuglóban is volt injekció üzem, amely az 1930-as évek elején kezdte meg működését ERI Laboratórium néven a Stefánia úton. A vállalkozás 1938-tól Spergely Béla és Spergely Béláné Gyógyszerészeti Laboratórium néven folytatta pályafutását.
Gaál Emese mesélt a Lengyel utcában létesített CITO Gyógyszervegyészeti Gyárról is, amelyet Szalay Béla alapította, aki egy pincehelyiségben dolgozta ki üzeme legismertebb termékének, a Fagifornak a receptjét. Szó esett továbbá a CERTA Laboratóriumról is, amely 1943-ban jött létre a Tábornok utcába.
Az érdeklődők az előadótól azt is megtudhatták, hogy a hazai illóolajgyártás úttörője, dr. Bittera Gyula – akinek a nevéhez kötődik a fájdalomcsillapító hatású kapszaicin hazai előállítása és a tihanyi levendulás létrehozása – 1924-ben indította meg Zuglóban a Hungária körúton a Illóolaj és Vegyészeti Gyárát.
Gaál Emese felelevenítette még a Hungária körúton létesített Darmol Gógyszervegyészeti Gyár, a Komócsy utcában Leukoplast sebtapaszt gyártó Beiersdorf és Társa Rt., valamint a Bosnyák utcai Spolarich és Társa Spolió Gyógyszerüzem históriáját is. Utóbbival kapcsolatban megemlítette, hogy a cég a ficamok és rándulások kezelésére készített szerét kezdetben oldatként forgalmazta, azonban a háború során fellépő üvegballon hiány miatt kifejlesztették, annak otthon feloldható változatát, a Burofix tablettát.
Az előadó beszélt még a Telep utcában (ma Telepes utca) 1904-ben megnyitott Galenus Gyógy- és Vegyszergyárról is. A cég virágkorában 137 termékkel büszkélkedhetett. Ennek helyén alakult meg 1925-ben a Magyar Pharma Gyógyáru Rt., amely 1929-től az IG Farbenindustrie Bayer leányvállalata lett és annak termékeit gyártotta, köztük a Polybé tablettát.
A cég 1948-tól 1952-ig szovjet tulajdonban volt, majd a magyar állam vette át, és 1955-től Zuglói Gyógyszergyár, 1957-től pedig Reanal Finomvegyszergyár néven működött tovább. Ekkortól a vállalat a jól ismert Nicoflex kenőcs kivételével már nem gyártott gyógyszert.
Gaál Emese arra is kitért, hogy az államosítást követően valamennyi zuglói gyógyszerüzemet beolvasztották a Kőbányai Gyógyárugyárba, XIV. kerületi telephelyeit felszámolták, többségének ma már az épülete sincs meg.