Kilencvenedik születésnapja alkalmából köszöntötte Horváth Csaba polgármester Szénási Sándor alezredest, egykori zuglói rendőrt és a 95 éves Cságola Ferenc egykori vájárt.
Szénási Sándor 1955. január 2-án lett a kerületi kapitányság főnyomozója, amikor a rendőrség még a Bosnyák tér közelében működött. 1957-ben aztán az állománnyal együtt költözött át a Stefánia útra.
Az ötvenes évek elején rendszeresen lopták a tyúkokat a rákosfalvi portákról. Nagyon bosszantott az eset, és mindenképpen a végére akartam járni a dolognak. A lopások mindig péntek este történetek, mint kiderült, nem véletlenül, hisz a tolvajok hétközben kútfúróként dolgoztak ezeken a portákon, és közben alaposan feltérképezték a területet. Kitaláltam, hogy az egyenruhás rendőröket civil ruhában küldöm járőrözni, mert így nagyobb esélyük van. Be is jött a dolog, az egyik rendőrkolléga ugyanis igazoltatta a gyanúsítottakat, akik akkor még elmenekültek, de már a látókörünkbe kerültek, és nem sokkal később el is fogták őket. Mint kiderült, 1946-ban betörés miatt mindkettőjüket halálra ítélték – akkoriban statárium volt, jegyzi meg -, amit ugyan megúsztak, de úgy látszik, nem tanultak belőle.
1962-ben a BRFK-n lett csoportvezető, ahol elsősorban erkölcsrendészeti feladatai voltak. Mégis nagy szerepe volt az első – osztályoktól független -akciócsoport felállításában és irányításában, amely jelentős mértékben növelte a bűnüldözés hatékonyságát a fővárosban. 1956 óta lakik Zuglóban, eleinte feleségével, majd kisfiával együtt. Sajnos, ma már egyikük sem él. Sanyi bácsi a történtek ellenére is megpróbál mindenhez pozitívan állni.
Harmincéves korom óta mindennap tornázom, mert már akkor volt annyi eszem, hogy tudjam, nem maradok mindig harmincéves. A mai erőmet is ennek az előrelátásnak köszönhetem. Naponta átlag hatvan fekvőtámaszt csinálok.
Cságola Ferenc szeptemberben ünnepelte 95. születésnapját az egykori bányász, majd minisztériumi dolgozó, Cságola Ferenc.
A jubileum alkalmából Horváth Csaba polgármester az otthonában köszöntötte. Cságola Ferenc 44 évig dolgozott különböző minisztériumokban. Egy ideig az APEH elődjének számító Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal vezetője is volt. Majd 24 éven át a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán tanított. Feri bácsi ma napig kijár autóval dunabogdányi kertjébe, ahol mindent maga csinál.
Mi a titkom? Egyszerű, mindig van célom, feladatom, de mindig csak olyan, amit meg is tudok csinálni. Így mindig elfoglalom magamat, és nincs időm a problémáimmal foglalkozni.
Pedig lenne miről gondolkozni. 17 évesen ugyanis elvitték leventének, ám katonai egyenruhában hamar orosz fogságba került, majd 38 hónapig munkatáborban volt Moszkva környékén.
Bár csak hétéves voltam, amikor elveszítettem édesanyámat, de mindig úgy érzem, még ma is, hogy föntről vigyáz rám, irányít engem, óv a veszélyektől. Ennek köszönhettem, hogy túléltem és nem szenvedtem meg nagyon a hadifogságot, s hogy mind a mai napig jó erőben vagyok.
Feri bácsi szentül hisz abban, hogy 104 évig fog élni. Egyszer ugyanis a dunabogdányi ház egyik fájára szállt egy kakukk, amely énekelni kezdett.
Én meg számoltam, egészen 78-ig. Akkor elhallgatott, mire mondom neki „ejnye, csak ennyi évet jósolsz nekem?”. A madár meg, mintha értené rám nézett, és folytatta a kakukkolást. Egészen 104-ig. Szóval még kilenc évre nyugodtan tervezhetek.