Az év talán legfontosabb képviselő-testületi ülése következik csütörtökön: ekkor fogadjuk el az önkormányzat 2025-ös költségvetését. Sőt, hivatalosan három ülést is tartunk egyetlen nap alatt: az elsőn elfogadjuk a 2024-es költségvetés módosítását, a másodikon az idei büdzsét, majd a harmadikon tárgyalunk minden egyebet.
Sokszor, sokan elmondták, hogy az önkormányzatok nagyon nehéz anyagi helyzetben vannak, ennek illusztrálására csak néhány számot fogok felsorolni. Az összes budapesti kerület közül Zuglóra rótta ki a kormány a legnagyobb szolidaritási adót: 5,3 milliárd forintot. Ezt ahhoz érdemes hasonlítani, hogy tavaly az összes iparűzési bevételünk 17,9 milliárd forint volt, vagyis nagyjából a legfontosabb bevételünk egyharmadát veszi el az állam.
Tavalyhoz képest 23 százalékkal nőtt a szolidaritási adó, miközben a jogszabályban előírt béremelések több mint kétmilliárd forint plusz kiadást jelentenek az önkormányzatnak – ehhez képest a működési célú központi költségvetési támogatás mindössze 8,3 százalékkal (733 millió forinttal) emelkedik. Jól látható, hogy az önkormányzatok szisztematikus kivéreztetése zajlik, ezt ma már a fideszes polgármesterek is nyíltan ki szokták mondani.
Ennek ellenére szakítunk azzal a korábbi, helytelen gyakorlattal, hogy a szűkös költségvetést a kerület vagyonának eladásával próbálták egyenesbe hozni: a 2025-ös költségvetés bevételei közt nem tervezünk ingatlanértékesítésből származó bevételt. Ennek ellenére a korábbi éveknél többet tervezünk fejlesztésre költeni. Nagyon fontosnak tartom, hogy nekikezdünk a régóta elhanyagolt önkormányzati házak és lakások felújításának: több mint félmilliárd forintot szánunk erre a célra.
Néhány egyéb fontos kiadás, mivel tervezünk, csak címszavakban: 400 millió forintot különítettünk el szociális támogatásokra; több mint 800 millió forintot fordítunk bölcsődei és óvodai felújításokra; játszótér felújítási programot indítunk és mikromobilitási pontok kialakítására is különítettünk el forrást.
A kora délutánra tervezett ülés napirendi pontjai közül kiemelném a zuglói óvodai, bölcsődei és szociális dolgozók bérpótlékát, aminek fedezetét természetesen biztosítottuk a büdzsében. Mivel az egészségügy adminisztratív háttérmunkáját végzők rendre kimaradnak a bérfejlesztésből, a testület várhatóan biztosít egy keretet a Zuglói Egészségügyi Szolgálat főigazgató főorvosának, hogy abból saját hatáskörében biztosítson pótlékot a háttérmunkát végzőknek.
Nagyon fontosnak tartom megemlíteni a piacrendelet módosítását, hiszen régóta terjednek mindenféle hírek a hétvégi piac megszűnéséről. Ez az előterjesztés pontosan azt a célt szolgálja, hogy továbbra is zavartalanul működhessen a Bosnyák utcai piac, közben pedig biztosítva legyen a behajtás az ott található ingatlanokhoz is. Ez a gyakorlatban kisebb változásokat jelent a tekintetben, hogy hova lehet letenni sátrat, pultot, de a lényeg, hogy a Lőcsei utcától a Rákospatak utcáig továbbra is lesz piac.
Kiemelt feladatként kezeljük ebben a ciklusban az Örs vezér terének rendbetételét. A tervezett átalakítások sok szereplőt érintenek, ezekről egyelőre egy szándéknyilatkozatot terjesztettem a testület elé. A tervek szerint a tér zuglói oldalának megújítása 2026 nyarán indulna, ezt természetesen megelőzi majd egy nyílt ötletpályázat. A Sugár melletti pavilonsor tulajdonosi és bérleti viszonyainak felmérését már megkezdtük, meglehetősen kusza a helyzet, de biztos, hogy ezt is rendezni fogjuk.
Rózsa András
Zugló polgármestere
