Ma már nem számít ritkaságnak, hogy valakit Budapest valamelyik közparkjában, játszótérén, vagy éppen a saját kertjében ér kullancstámadás. A kullancscsípésre oda kell figyelni, mert egyre gyakoribb, hogy a parazita a vérszívás során Lyme-borreliosisszal, illetve ritkábban kullancsenkefalitisszel, vagy más betegséggel fertőzi meg áldozatát.
A megfelelő irtószer hiányának, a vadállomány erőteljes gyarapodásának és a klímaváltozásnak egyaránt szerepe van abban, hogy az elmúlt negyedszázadban a hazai kullancspopuláció jelentősen megnövekedett, és az egész országban szétterjedt. Ma már az enyhe telek miatt nemcsak az erdőkben, gazos, bokros területeken, hanem a sűrűn lakott övezetekben is szinte egész évben számolni kell a kullancsok támadásával, amelyek a tapasztalatok szerint márciustól júliusig, illetve szeptembertől novemberig a legaktívabbak.
Így élnek a kullancsok
A kullancsok nem másznak fára, nem kedvelik a napsütéses, illetve száraz környezetet. Leginkább másfél méter alatti magasságban tartózkodnak. Leggyakrabban az árnyékos helyeken, a magas páratartalmú bozótban, vagy a nedves, dús aljnövényzetben fordulnak elő. Hang- és szaginger hatására fűről, gyomnövényről, vagy bokrokról ejtik magukat áldozatuk bőrére, amelybe belekapaszkodnak.
A rovarok erdőben, mezőn, gyümölcsösben egyaránt támadnak, de az sem ritka, hogy prédájuk gondozott városi parkban, vagy éppen saját, rendezett kertjében válik kullancshordozóvá. A támadó élősködő érzésteleníti a bőrt mielőtt azt átszúrja, ezután napokig észrevétlenül szívhatja áldozata vérét, majd azzal megtelve leeshet róla. Amennyiben nem volt fertőzött a parazita, előfordulhat, hogy a megcsípett személy sohasem tudja meg, mi történt vele. Ha viszont betegséghordozó volt a rovar, csak hetekkel később a bőrelváltozásból, vagy az egyéb tünetek miatti laborvizsgálatból derül ki, hogy kullancsinfekcióról van szó.
Veszélyes betegségeket terjeszt
Kullancscsípéstől nem kell megijedni, ugyanis nem mindegyik vérszívó terjeszt az emberre is veszélyes betegséget, és a kórt hordozó fajták sem mindig fertőzöttek. A kullancs – miközben áldozata vérét szívja – többször visszaöklendezi a lenyelt vér egy részét a sebbe. Eközben a fertőzött parazita kórokozókat juttat áldozata szervezetébe.
A kullancs által terjesztett két leggyakoribb betegség a Lyme-borreliosis (Lyme-betegség) és a kullancsenkefalitisz (agyvelő-agyhártyagyulladás). Ez utóbbi nagyon ritka, de a legsúlyosabb kullancs által terjesztett vírusos fertőzés. Mindkét kórt főként a közönséges kullancs (Ixodes ricinus) hordozza.
A kullancsenkefalitisz lappangási ideje háromtól huszonegy napig terjed. Első szakaszában láz- és izomfájdalom tapasztalható, amely pár nap múlva megszűnik. Ezután egy-háromnapos tünetmentesség következik, majd magas láz, fejfájás, szédülés és hányás kíséretében jelentkeznek az idegrendszeri tünetek. A betegség kiszámíthatatlan lefolyású, ezért intenzív orvosi ellátást igényel. A fertőzésen átesettek életre szóló védettséget szereznek.
A baktérium okozta Lyme-kór első tünete általában a csípés körül megjelenő, legalább öt centiméteres, többnyire ovális alakú bőrpír, ami már önmagában is eldönti a diagnózist. A Lyme-folt lappangási ideje egy naptól három hónapig terjed, leggyakrabban egy hét után jelenik meg, de vannak olyanok is, akiknél nem alakul ki. A folt legalább egy hétig, de akár egy évig is látható.
Az esetek egy részében az infekció kezelés nélkül is megszűnik. A lappangó fertőzés azonban újabb tünetekkel jelentkezhet. Ezek közül a legritkább a szívizomgyulladás. Ennél gyakoribb az idegrendszeri elváltozás, köztük az arcidegbénulás, illetve az ideggyulladás, amely végtagzsibbadást, vagy izomgyengeséget okozhat.
A leggyakoribb tünet a fejfájás, rossz közérzet, ízületi és izomfájdalom. A betegség hullámzó, tünetmentes és panaszos időszakok váltják egymást. A Lyme-betegség orvosi kezelést igényel. Fontos tudni, hogy a Lyme-kóros terhes anya a magzatot is megfertőzheti.
A kullancs okozta enkefalitisz laborvizsgálattal egyértelműen kimutatható, a Lyme-borreliosis viszont sokszor csak nehezen, vagy egyáltalán nem bizonyítható. A szakértők óva intenek az elmúlt időszakban megjelent, párezer forintért megvásárolható Lyme-gyorstesztektől, mert szerintük ezek eredménye rendkívül bizonytalan.
Védőoltás
A Lyme-betegség ellen jelenleg nincs vakcina. A kullancsenkefalitisz megelőzésére azonban két, gyártástechnológiájában eltérő védőoltás is létezik. Ezeknek egyaránt van gyermek és felnőtt változata is.
A védőoltás négy injekcióból áll. A másodikat az első után egy hónappal, a harmadikat egy évvel, míg a negyediket három évvel később kell beadni. Ezt követően hatvan éves korig ötévente, afölött pedig háromévente emlékeztető oltás szükség a védettséghez, amely már a második injekció után néhány nappal kialakul. Az oltásról oltási könyv készül, amelyet a páciensnek meg kell őrizni.
A megelőzés
Sokan úgy tartják, hogy a kullancscsípés B-vitamin szedésével, fokhagymás, vagy más fűszeres ételek fogyasztásával megelőzhető, erre azonban nincs bizonyíték. A rovartámadás kivédésére erdei kirándulás, vagy kerti munka esetén ajánlatos hosszúnadrágot viselni, amelynek a szárát célszerű belegyűrni a zokniba. Az inget, vagy trikót is javasolt a nadrágba betenni a behatolási lehetőség minimalizálására. Ez azért fontos, mert a kullancs leggyakrabban lentről mászik felfelé, és minél hosszabb utat kell megtennie, annál valószínűbb, hogy lepottyan.
A gyermekeket gyakrabban támadja meg a kullancs a fején és a nyakán, ezért célszerű rájuk vászonsapkát adni, hosszú hajukat ez alá betűrni. A szabadon lévő bőrfelületet ajánlatos kullancsriasztóval kezelni, amelyből csak olyat szabad megvásárolni, amelynek legalább 6-8 órás a hatékonysága.
A gyógykezelés
Amint a kullancsot felfedezzük, azonnal el kell távolítani, mert minél rövidebb ideig van a bőrben, annál kisebb a fertőzés esélye. Egyetlen kullancscsípés után a Lyme-borreliosis kockázata két százalék, míg a kullancsenkefalitiszé egy ezrelék alatt van.
A rovart nem szabad tekergetni, potrohát összenyomni, dörzsölni, olajjal bekenve fojtogatni, mert ezekkel csak a fertőzés veszélyét növeljük. Végszükségben körömmel, vagy valamilyen kéznél lévő csipesszel is kivehető.
Az eltávolításhoz a gyógyszertárban lehet kullancskiszedő csipeszt, illetve kanalat kapni. Ezek megkönnyítik a parazita eltávolítását. A kullancskanál csak a nagyobb példányoknál használható. A csipesz nagyon hegyes, így nehéz vele a kisebb rovarokat megfogni, viszont kialakításuknál fogva a potroh összepréselése nélkül szedhető ki vele a kullancs. A parazitát a bőrhöz minél közelebb kell megfogni. A beszakadt fej nem fertőz, azt nem szabad piszkálni, a szervezet néhány nap után kiveti.
Akinek nincs bátorsága hozzányúlni a parazitához, az kérheti a háziorvos, vagy az orvosi ügyelet segítségét. A kivett kullancstest elküldhető laborvizsgálatra, amiből megállapítható, hogy az fertőzött volt-e, vagy sem.
Amennyiben a kullancscsípést követően a fentebb tárgyalt tünetek valamelyike jelentkezik, azonnal háziorvoshoz kell fordulni. Lyme-betegség gyanúja esetén az orvos a beteget a Dél-Pesti Centrumkórház Szent László Kórházának Lyme-ambulanciájára utalja, ahol telefonos időpont egyeztetés után fogadják, és megfelelő terápiás kezelésben részesítik. Ilyenkor nagy dózisú antibiotikumot írnak fel, amelyet legalább három hétig kell szedni. A gyógyszer rombolhatja a bélflórát, ezért annak helyreállítására célszerű odafigyelni.
