A Rákos-patak mindig is fontos része volt Zuglónak. A már megújított partszakaszon, ahol egyebek mellett pihenőhelyek, bicikli- és sétaút van kialakítva – ráadásul a patak visszakapta természetes medrét, ahova visszatért az élet -, jól látható, hogyan lehet visszaállítani a természetes környezetet, mely sok szempontból hasznos a lakosságnak.
A zuglói ZIFFA (Zöldinfrastruktúra Fejlesztési és Fenntartási Akcióterv) tervezési folyamatát bemutató cikksorozatunk segít abban, hogy a lakosság is bekapcsolódjon ötletekkel ebbe a folyamatba. Mészáros Szilviával, a Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. környezettervezője a Rákos-patak további fejlesztési lehetőségeiről tájékoztatott.
A Rákos-patak menti területek milyen szabadidős lehetőségeket kínálhatnak a zuglóiak számára?
Számos lehetőséget, például sétányokat, futópályákat és kerékpárutakat a sportolni és kikapcsolódni vágyóknak. A patakhoz kapcsolódó széles sávban közparkok, pihenőhelyek és közösségi terek is találhatók, illetve kialakíthatók, amelyek a környező lakosság minden korosztálya számára rekreációs és pihenési lehetőséget nyújthatnak. Emellett a Fővárosi Önkormányzat közösségi kert kialakítását is tervezi a patak és az Erzsébet királyné útja találkozásánál.
Mit jelent az ökoszisztéma szolgáltatás fogalma, hogyan értelmezhetjük a Rákos-patak esetében?
Ezek a szolgáltatások nélkülözhetetlenek az emberi jólét és a gazdasági tevékenységek szempontjából, mivel közvetlenül vagy közvetve támogatják az életminőséget és a természeti erőforrások fenntartható használatát. Zuglóban a patakpart a rekreációs és kondicionáló célú zöldhálózat egyik fontos eleme, tengelye. Ezzel összefüggésben a Rákos-patak és környezetének főbb ökoszisztéma szolgáltatásai segítenek a csapadékvíz elvezetésében, biztosítják az árvízvédelmet, javítják a helyi mikroklímát és a levegő minőségét, méhlegelők kialakításával a beporzást segítik, élőhelyet biztosítanak növény- és állatfajok számára, rekreációs lehetőségeket kínálnak, esztétikai és természetközeli (vízközeli) élményt nyújtanak, a környezeti nevelés egyik helyszíne lehet.
Milyen ökológiai szerepe van a pataknak és a patakmenti területeknek? Hogyan változhat ez a revitalizáció megvalósulásával?
A Rákos-patak medre az országos ökológiai hálózat részét képezi, úgynevezett ökológiai folyosó, melynek fő szerepe, hogy élőhelyeket kössön össze, például a Rákos-patak a Dunát köti össze a Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzet értékes erdő-és gyepterületeivel, így lehetővé teszi az élőlények, például a halak, hüllők, kétéltűek mozgását, genetikai keveredését és a populációk fennmaradását. Zuglóban a patakmenti területek fő élőhelye az úgynevezett taposott gyomnövényzet, melynek természetvédelmi jelentősége csekély, ugyanakkor a patak menti faállománnyal, főként nyarakkal, akácokkal, juharokkal együtt számos állatcsoportoknak, például madaraknak, denevéreknek, kisebb rágcsálóknak, rovaroknak adhat élőhelyet. A patakrevitalizáció megvalósulása esetén növekedhet a növény-és állatvilág változatosságát is.
Milyen feladatokat fogalmaz meg a fővárosi ZIFFA, a Radó Dezső terv a Rákos-patak zuglói szakaszára vonatkozóan?
A terv a „Városi kisvízfolyás-völgyek” akcióterületen belül a Rákos-patakra vonatkozóan számos feladatot irányoz elő, melyek közül a zuglói patak szakaszra is vonatkoztatható, mint a patak medrének különböző típusú, mértékű revitalizációja, az árvízvédelem megfelelő biztosítása, a biológiai sokfélesége (biodiverzitás) növelése, kerékpáros és gyalogos utak kialakítása, zöldfelületek megőrzése, növelése, a minőségük javítása, minden korosztály számára változatos sportolási és szabadidős tevékenységek lehetőségének biztosítása a parton, egységes arculattal rendelkező közterületi bútorok és berendezések elhelyezése.
Milyen lehetőségei vannak Zuglónak a Rákos-patak menti területek fejlesztésére? Mi alakítható ki a parton? Kialakíthatók-e a fenntartható közlekedést szolgáló infrastruktúrák, például kerékpárút, futópálya és sétaút a már felújított szakasz mintájára?
A Rákos-patak teljes fővárosi szakaszára készült mesterterv alapján a zuglói patak szakaszon úgynevezett városias patakrevitalizáció megvalósítása a cél, melyet az alábbi ábra is tükröz. Elsősorban a patakmenti zöldfelületi és vízélményhez kötődő fejlesztéseket, a városi környezet állapotjavítását foglalja magában. E szakaszon a vízrendezési lehetőségek korlátozottak, a meder épített jellege alapvetően megmarad, a vízfelület láthatósága, elérhetősége, településképi adottsága javul. A meder és a part zöldfelületi borítottsága, változatossága növekszik – ezzel együtt vízparti és vízimitátor lágyszárúak megjelenhetnek. A revitalizáció megvalósulásával a meder hossz- és keresztirányú ökológiai szempontú átjárhatósága is javul a vízáteresztő meder és part miatt. Változatosabb meder és partprofil jön létre osztott padkás part, és lankásabb rézsűk kialakításával. A patakhoz csatlakozó területeken sétány, kerékpárút, futópálya jöhet létre, emellett új parkok, pihenőhelyek, közösségi terek kialakítása is fontos feladat a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás szem előtt tartásával.
A Rákos-patak revitalizációjának és a patak menti fejlesztések összetettségét jól mutatja, hogy a mederben végzett munkálatok csak a fenntartásért felelős Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.-vel egyeztetve valósulhatnak meg; a Fővárosi Önkormányzat irányításával valósulhat meg a gyalogos- és kerékpáros útvonal teljes fővárosi szakaszra történő kiterjesztése; míg a patak menti zöldfelületi fejlesztéseket – például parkok, futópályák, közösségi terek és pihenőhelyek kialakítását – elsősorban a kerületi önkormányzat koordinálja.
