A pesti alsó rakpart-lezárásának lehetőségeiről tartott tanácskozást a Városért Egyesület a Magvető kávézóban. A vitázók egyetértettek abban, hogy Budapesten elengedhetetlen a gépkocsiforgalom csökkentése, a lakosság elvárásának megfelelően fontos a belvárosi Duna-parton a zöldfelületeket kialakítása, az autómentesítést pedig fokozatosan, mindenkinek elfogadható kompromisszumokkal kell megvalósítani.
A beszélgetést vezető Horváth Csaba, Zugló polgármestere vitaindítójában kifejtette: korábban volt olyan ötlet, hogy a rakpart forgalmát meder alatti alagútba terelik, a felszínt pedig megkapják a gyalogosok, de ez elképzelhetetlenül sokba kerülne. A lakosságnak nem Duna-parti autópályára, hanem élhetőbb városra van szüksége, ezért került napirendre a rakpart lezárása. A változások híre sokakban aggódást vált ki, amit tetéznek a szakmaiságot mellőző politikai megnyilvánulások. A nyugtalanság csökkentésére készülhetnének animációs modellek, amik alapján az emberek jobban megérthetnék, mi a cél és hogyan vezethető el a forgalom a lakosok zavarása nélkül.
A polgármester kihangsúlyozta: a közlekedési hálózat elemeinek fejlesztése kiemelt fontosságú, hogy az emberek környezetbarát módon jussanak el utazási céljukhoz. Szerinte az a jó kompromisszum, amit a lakosság támogatnak. Ezek egyike lehet a rakparti parkolóhelyek zöldterületté alakítása a tranzitforgalom meghagyása mellett, de ilyen a hétvégi teljes lezárás is, amit bizonyos idő után egy-egy nappal meghosszabbíthatnának.
Horváth Csaba aláhúzta: a cél, hogy minél kevesebb autó legyen Budapesten, ennek elérésében jelentős szerepe lehet az önvezető autóknak.
Balogh Samu, a főpolgármester kabinetfőnöke azt mondta: nem új kezdeményezés a rakpart autómentesítésének ügye, csak a mostani városvezetésnek a korábbiaktól nagyobb az elszántsága. Még Tarlós István főpolgármestersége alatt született döntés arról, hogy 2030-ig Budapest területén 20 százalékra csökkentik az autó használatot, 50 százalékra növelik a közösségi eszközökkel, 20 százalékra a kerékpárral és 10 százalékra a gyalogosan közlekedők arányát.
A kabinetfőnök hangsúlyozta: a felmérések azt mutatják, az emberek többsége fákat és zöldfelületeket szeretne a Duna-parton és a történelmi belvárosban, de ez az autók miatt nem oldató meg. Jelenleg a megkérdezettek 49 százaléka támogatja a rakpart részleges, 17 százaléka a teljes autómentesítését. Az elmúlt évben vízcső rekonstrukció miatt lezárt Duna-parti szakaszon pihenőpartot hoztak létre, ami elnyerte a lakosság tetszését, a szakemberek pedig számos hasznosítható tapasztalatot gyűjtöttek. A metrófelújítás 2023-as befejezése után a Bajcsy-Zsilinszky út, a Károly körút és a Kiskörút képes lesz elvezetni a gyalogosoknak átadott partszakasz forgalmát.
Balogh Samu azt mondta: a rakpart-lezárásától nem kell megijedni, a fővárosban már több olyan átépítés, út- és térlezárás valósult meg, amely akkor meghökkentette az embereket, azonban a közlekedők gyorsan megbarátkoztak a változással. Ilyen volt egyebek mellett a Ferenciek terénél az alagút betömése, vagy éppen a Váci utca, illetve a Vörösmarty tér lezárása.
Beleznay Éva fenntarthatósági szakértő kiemelte: húsz éve még az infrastrukturális fejlesztés volt a meghatározó, ma viszont az városban élők jobb életfeltételeinek a biztosítása, a károsanyag-kibocsátás csökkentése és a klímaváltozás hatásainak mérséklése a központi kérdés.
A szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábban kiépített infrastruktúra most gátolja a Duna-part gyalogos elérhetőségét és használatát. Meg kell oldani, hogy az emberek a belvárosból könnyen eljuthassanak a vízpartra. Szerinte a rakparton a 30 kilométeres sebességkorlátozás és a gyalogátkelők számának növelése nem hoz eredményt, a dugó és a szmog ugyanúgy megmarad. Az igazi megoldás a Duna-part autó mentesítése lenne.
Támogatja, hogy a rakparton szüntessék meg a parkolókat, a helyükön pedig hozzanak létre zöldfelületeket, viszont ennek együtt kell járnia a tranzitforgalom leállításával, mert különben a parkot használók a kipufogógázt szívják be.
Beleznay Éva úgy látta, az is fontos cél lenne, hogy a sűrűn lakott részeken ne legyen átmenő forgalom, az ilyen helyeken csak az ott élők közlekedjenek.
Dr. Kovács Kázmér, a Magyar Autóklub Jogi Bizottságának elnöke úgy vélte, az együttműködésen és kompromisszumkeresésen még javítani kell, mert az Autóklubot nem hívják meg az egyeztetésekre. Aggályosnak nevezte, hogy a városvezetés azt mondja: visszaadják a rakpartot a budapestieknek, mert ez azt sugallja, hogy az ott közlekedő autósok nem fővárosiak. Miközben a rakparton óránkét 1000-1200 autó araszol, szerinte az elmúlt 30 évben nem gyarapodott a P+R parkolók száma.
A bizottsági elnök szép víziónak nevezte a rakpart lezárását. Az időszakos nyári autómentesítést nem ellenezte. Kompromisszumos megoldásnak találta a 2×1 sávos tranzitút fenntartása mellett a rakparti parkolóhelyek zöldítését a gyalogosok számára.
Fotó: Balogh Róbert
Szele András építőmérnök kihangsúlyozta: téves felfogás, hogy a P+R helyek száma csökkent, sok helyen kihasználatlanok a parkolók. A rakpartot a budapestiek és az agglomerációból érkezők egyaránt használják. Sokaknak az autózás nem kényszer, hanem kényelem kérdése, mert úticéljukat tömegközlekedéssel csak több átszállással és nagyobb időráfordítással érik el.
Az építőmérnök az önvezető autók megjelenésével kapcsolatban azt mondta: vélhetően kevesebb járművet üzemeltet majd a lakosság a taxiszerű használati mód miatt, de a forgalom nem fog csökkenni.
Király Dávid, a Republikon Intézet várospolitikai szakértője úgy vélte, jelenleg egy átfogó, problémamegoldó városfejlesztésnek nincs realitása, mert nincs rá fedezet, és egy ilyen feladat hosszabb előkészítést igényel. A budapestihez hasonló helyzet megoldására vannak külföldi minták, Oslóban például alagutakkal oldották meg a problémát.
A várospolitikai szakértő kihangsúlyozta: minden változtatás érdeksérelemmel jár, így volt a körúti kerékpársáv létrehozáskor ,és ez a helyzet a rakpartlezárással is. Ennek nemkívánatos hatásai lehetnek, ezért nem célszerű radikális lépéseket tenni, helyette próbaidőszakot kell bevezetni, és azok tapasztalatai alapján lehet dönteni.
Király Dávid arra is kitért, hogy a sok autó okozta problémát orvosolni kell, viszont az emberek nem szeretik a változást, főként ha nem látják, hogy mit kapnak a megszokott helyébe. Egy esetleges népszavazás kiírását nem tartja jó ötletnek, mert abból könnyen politikai ügy lehet, a döntés pedig évtizedekre meghatározza a fejlesztési irányt.
Kérdésekre válaszolva a vitapartnerek elmondták 1922-ben még a gyalogosoké volt a rakpart, 1972-re ezt elvették az autósok, most pedig az a cél, hogy újra visszakapják a gyalogosok és kerékpárosok. Bécsben a rakpart nem a város szívében van, a Szajna pedig nem olyan széles, mint a Duna, ezért azon sok híd található, ami megkönnyíti a forgalomszervezést és forgalommentesítést. Kijevben a korábbiakban fontos utat zártak le nyárra és tették sétálóutcává, de Moszkvában is komoly törekvések vannak a folyó menti utak autómentesítésére.
