Sétarepülés közben egy zuglói lakóházra zuhant 1961. augusztus 6-án a Malév HA-TSA jelzésű utasszállító repülőgépe. Az ötvenöt évvel ezelőtti eseménynek 30 áldozata volt, köztük három XIV. kerületi lakos.
A hatvanas évek elején fénykorát élte Magyarországon a sétarepülés. Ferihegyről is indítottak ilyen járatokat, amelyek 12 perces repülőútra vitték az érdeklődőket. A felszálló légijármű 600 méterig
emelkedett, majd a Dózsa György út fölött haladt a Népköztársaság útjáig (ma Andrássy út), amelyet elérve balra fordult, aztán a Kálvin tér után az Üllői utat követve a Kispesti Gépgyárig 300 méterre ereszkedett és az irányítótorony utasításának megfelelően leszállt.
A repülőgép
1951. november 18-án a Magyarországon állomásozó szovjet erők vadászrepülőgépei Pápán leszállásra kényszerítettek egy navigációs hiba miatt a magyar légteret megsértő Douglas C–47 Dakota amerikai katonai repülőgépet. A pilótákat a kihallgatást követően kiutasították az országból. A lefoglalt légijárművet 1956-ig a magyar légierő használta, majd átadta a Malévnak, amely szovjet dokumentáció alapján átalakította utasszállító repülőgéppé. Az 1956. július 19-én elkészült gép a HA-TSA típusjelet kapta.
Az utolsó út
A belföldi forgalomban használt HA–TSA jelzésű repülőgép 1961. augusztus 6-án délután ötödször emelkedett a magasba sétarepülésre 17 felnőttel és hat gyerekkel a fedélzetén. A kapitány Hoffman Róbert, a másodpilóta Hegyi József, a hajózótávírász Verebély Gyula, a hajózószerelő Povázsai László volt. Az uralkodó széljárás miatt a repülőgép Vecsés felé startolt. A 100 méteres magasságot elérve a Városliget irányába fordult. A légi út első szakasza rendben zajlott, a baj Zugló fölött kezdődött. A szemtanúk szerint a repülőgép éles, túldöntött fordulókat, hullámrepülést végzett, majd veszélyesen bedőlve balra fordult, ami csúszásos magasságvesztéssel járt. A kritikus állásszöget elérve a gép a jobb szárnyán keresztül megperdült, miközben a gép orra megemelkedett és a légi jármű vészesen lelassult, majd a hátára fordult. A repülőgép orra lebillent és 16 óra 56 perckor egy zuglói lakóházba csapódott.
Az utasszállító a Lumumba utca (ma Róna utca) 224. szám alatti kétemeletes ház (ma emeletráépítés miatt háromemeletes) udvar felőli részére zuhant. A pilótafülke a tetőt átszakította
és az első emeleti födémbe fúródott. A becsapódás következtében életét vesztette a légi jármű négyfőnyi személyzete, a 17 felnőtt és a hat gyermekkorú utasa. A kettétört géptörzs lezuhanó
hátsó fele halálra zúzta a ház udvarán kerékpárját szerelő 20 éves Vida Ferencet, a társaságában tartózkodó 13 éves Heé Tibort és a 17 éves Bencze Ernőt.
A tűzoltók a ház romjai közül egy súlyosan sérült nőt és egy kisebb sérüléseket szenvedett három hónapos csecsemőt emeltek ki.
Zsuzsa 14 éves volt a baleset idején. A tinédzser, édesanyja testvérét ment meglátogatni barátnőjével a Czobor utcába, amikor tőlük pár méterre az utasszállító lezuhant.
– Ahogy leszálltunk a buszról és tettünk pár lépést, egy nagyon furcsa, morgó hangra lettünk figyelmesek. Felnéztünk az égre, ahol abban a pillanatban, pont felettünk, egy repülő orra lefelé fordult, és dugóhúzószerűen elkezdett zuhanni. Lentről nem tudtuk érzékelni, hol fog földet érni, úgy láttuk, egyenesen felénk tart. Mindenki fel-alá rohangált, pár pillanat volt az egész. Végül a házak másik oldalán, a Lumumba utcában (ma Róna utca) zuhant le a gép. A rokonaink is végignézték, mert ők éppen a tetőn napoztak. Velük együtt próbáltuk megközelíteni a roncsokat, de akkora füst keletkezett, hogy lehetetlen volt. Aztán nagyon gyorsan felvonták a rendőrségi kordont, és már semmit sem láttunk. – emlékszik vissza Erdős Zsuzsa.
A szemtanúk szerint a tűzoltók kiérkezésekor a személyzet egyik tagja még életben volt, azonban megfelelő eszközök hiányában nem fértek hozzá az összeroncsolódott orrészhez. A pilótafülkét
csak másnap tudták lehúzni az épületről, amiben hat holttestet találtak. A légikatasztrófával kapcsolatban a hatóságok hírzárlatot rendeltek el, arról a közvéleményt a baleset után két nappal az újságokhoz eljuttatott rövid MTI hírben tájékoztatták, amely csak 20 utas áldozatot említett.
A baleset okai
A légikatasztrófát kivizsgáló bizottság megállapítása szerint a repülőgép megfelelő műszaki állapotban volt, a kormányberendezés és a motorok a becsapódásig működtek. A légijármű terhelése 145 kilogrammal a megengedett érték alatt volt. Az utasok száma viszont meghaladta az ülőhelyekét. A Malév egyik tisztviselője és másik két személy a kapitány engedélyével tartózkodott a fedélzeten.
A vizsgálóbizottság jelentése szerint a személyzet durva szabálytalanságot követett el, ugyanis a holttestek helyzete arra engedett következtetni, hogy az esemény pillanatában két női utas tartózkodott a pilótafülkében. A hajózószerelő pedig elhagyta a szolgálati helyét. A vizsgálat eredményéről az újságok egy héttel a baleset után az MTI közleményét leadva tájékoztathatták olvasóikat. Az esetet követően Magyarországon hosszú időre betiltották a sétarepülést.
Befejezték a budapesti repülőszerencsétlenség körülményeinek kivizsgálását
Részletes jelentés a sétarepülőgép lezuhanásának okairól
A pilóták súlyos fegyelmezetlensége okozta a katasztrófátA Magyar Távirati Iroda jelenti:
Az 1961. augusztus 6-án 16 óra 56 perckor történt repülőszerencsétlenség körülményeinek megvizsgálására a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium bizottságot küldött ki. A bizottság megállapította, hogy a sétarepülésre felszállt Dakota-rendszerű HA–TSA-jelű, TSZ–62-típusú utasszállító repülőgép katasztrófáját a repülőgép személyzetének – akik maguk is a szerencsétlenség áldozatai lettek – súlyos fegyelmezetlensége okozta. Megállapították, hogy a pilóták – a tiltó rendelkezés ellenére – az utasok közül két ismerősüket beengedték a pilótafülkébe, s azok mindvégig ott tartózkodtak.
A pilóták az utasszállító repülőgéppel tiltott manővereket végezték. A Városliget környéke felett elrepülve, eltértek kijelölt útvonaluktól, szabálytalan hullámrepülést hajtottak végre, csökkentették a kiszabott repülési magasságot, látványosságra törekedve a géppel túl éles fordulót vettek, így a repülőgép felett elvesztették uralmukat. A repülőgép zuhanni kezdett, a Lumumba utca 224. számú házba ütközött, majd a földhöz vágódott.
A repülőgép a katasztrófát megelőzően állandóan, menetrendszerű forgalomban közlekedett. Aznap ötödször szállt fel sétarepülésre. A bizottság minden részletre kiterjedő vizsgálata azt bizonyítja, hogy a gép műszaki állapota valamennyi felszállásnál kifogástalan volt. A repülőgép személyzete megfelelő képesítésű, nagy tapasztalatú hajózó volt. A repülőgép első pilótája 10 év alatt jóval több, mint egymillió kilométert repült.
A repülőgép 23 utasán és 4 főnyi személyzetén kívül, a repülőgép földre zuhanásának helyszínén még három személy vesztette életét. Így a szerencsétlenség halálos áldozatainak száma harmincra emelkedett.
A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium a vizsgálat eredményéről jelentést tett a Minisztertanácsnak. A kormány és az egész társadalom mély együttérzéssel osztozik az áldozatok
hozzátartozóinak gyászában.
A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium hasonló eset megelőzésére szigorú rendszabályokat hozott.” – írta a Népszava 1961. augusztus 12-én.
