I. Hatósági tevékenység átfogó megnevezése
Követeléskezelési eljárás
II. Konkrét megnevezése
Adó végrehajtási eljárás
Vonatkozó jogszabályok:
- az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény,
- az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény
- az adóhatóság által foganatosított végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény
- a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény.
Tevékenység engedély kiadás feltétele:
A végrehajtási eljárás minden esetben hivatalból indul.
III. Kérelem tartalma szerint
Az eljárás hivatalból indul.
IV. Csatolandó mellékletek
Adóhátralék befizetése esetén, befizetést igazoló csekk, vagy átutalási megbízás másolata.
V. Az engedélyezési eljárás
Hatáskör gyakorlója: Jegyző
Ügyintézési határidő:
Az ügyintézés jogszabályi határidőhöz nem köthető, az elévülési időig folyamatosan kötelessége az önkormányzati adóhatóságnak az adózó tartozásának beszedése.
Döntés formája:
Önkormányzati adóhatóság kiemelt és kötelező feladatként kezeli az adózók kintlévőségeinek beszedését. Azokkal szemben, akik önként nem tejesítik fizetési kötelezettségeiket és hátralékot halmoznak fel az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 29. § (1) bekezdése alapján az önkormányzati adóhatóság kötelessége végrehajtási eljárást indítania. A végrehajtási eljárást megelőzően fizetési felhívásban tájékoztatjuk az adózókat a hátralék összegéről és az eljárás következményeiről. A fizetési felhívás kézhezvételét követően, amennyiben az adózó haladéktalanul (nyolc napon belül) teljesíti fizetési kötelezettségét, vagy jelzi az adóhatóságnak a fizetési nehézségét, elkerülheti a végrehajtási eljárás kellemetlenségeit.
A végrehajtási eljárás keretében először a fennálló túlfizetés kerül átvezetésre a tartozást mutató számlára. Amennyiben ez nem áll fenn, illetve az átvezetést követően is tartozást mutat az adózó számlája, folytatódik az eljárás.
A végrehajtási eljárás megindítását követően az adóhatóság törvényes eszközök széles körének alkalmazásával lép fel az önkéntesen nem teljesítőkkel szemben. Az adózó az eljárásban számíthat a hátralék átadására önálló bírósági végrehajtónak, hatósági átutalási megbízás (inkasszó) benyújtására, munkabér letiltásra, ingó foglalásra. Nagyobb összegű tartozások esetén az ingatlan tulajdonra jelzálogjog, 500 ezer forintot meghaladó kintlévőség esetén végrehajtási jog bejegyzésre kerülhet sor.
VI. Eljárás illetéke, igazgatási szolgáltatási díj
Az eljárás során díj és illetékfizetési kötelezettség nincs.
VII. Döntésben foglaltak végrehajtása, ellenőrzése, jogkövetkezménye
A végrehajtási eljárásokban a fizetési határidők már lejártak, a végrehajtási cselekmények elkerülése végett az adózó érdeke minél előbb rendezni tartozását.
VIII. Döntés elleni jogorvoslat rendje, előírásai
Jegyző döntése ellen:
Az adózó jogsértés esetén végrehajtási kifogással élhet az adott végrehajtási cselekmény ellen a tudomására jutásától számított 15 napon belül. A végrehajtási kifogásban meg kell jelölni a sérelmezett intézkedést és azt, hogy a kifogást előterjesztő az intézkedés megsemmisítését vagy megváltoztatását milyen okból kívánja.
Illeték:
Az Illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (5) bekezdése alapján a végrehajtási kifogás illetéke 5 000 forint. A végrehajtási kifogás tárgyában hozott végzés elleni fellebbezés illetéke 10 000 forint.
IX. Költségmentesség engedélyezése
Az eljárási költségekről, az iratbetekintéssel összefüggő költségtérítésről, a költségek megfizetéséről valamint a költségmentességről szóló 469/2017. (XII.28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 6 § (1) bekezdése alapján teljes költségmentesség akkor engedélyezhető, ha az ügyfél
a) és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók egy főre jutó nettó jövedelme (nyugdíja) nem éri el a szociális vetítési alap összegét. (2024-ben 28.500 forint).
b) ingatlantulajdonnal nem, vagy kizárólag a lakóhelyéül szolgáló ingatlan tulajdonával rendelkezik.
A Kr. 7 § (1) bekezdése alapján részleges költségmentesség akkor engedélyezhető, ha az ügyfél
a) és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók egy főre jutó havi nettó jövedelme (nyugdíja) nem éri el a szociális vetítési alap összegének 150 %-át, azaz 42.750 forintot.
b) ingatlantulajdonnal nem, vagy kizárólag a lakóhelyéül szolgáló ingatlan tulajdonával rendelkezik.
X. További információk
Ügyfélfogadás: Ügyfélszolgálat (Bácskai u. 53.)
Hétfő: 8.15 – 12.00 és 12.30 – 17.00
Kedd: 8.15 – 12.00 és 12.30 – 15.30
Szerda: 8.15 – 12.00 és 12.30 – 16.00
Csütörtök: 8.15 – 12.00 és 12.30 – 15.30
Péntek: 8.15 – 11.30
