A Bosnyák térre tervezett új városközpontról és a mögötte magán projektként megvalósuló fejlesztésekről tartott prezentációt és lakossági fórumot a befektető és az önkormányzat. A két beruházás egymástól függetlenül valósul meg, de kialakítása miatt egységet alkot.
A Csömöri út – Bosnyák utca – Lőcsei utca által határolt területre tervezett önkormányzati létesítmény koncepcióját Marosfalvi Zoltán, a Lima Design Kft. tulajdonosa mutatta meg a résztvevőknek. Elmondása szerint a zuglói városközpont épülete az új vásárcsarnokot, a szakrendelőt és a polgármesteri hivatalt foglalja magába. A zöld tetős épület előtt szökőkúttal ellátott tér lesz, ami alatt 350 férőhelyes parkoló épül a rendelőt, illetve a piacot felkeresők számára.
A Csömöri út –Rákospatak utca – Bosnyák utca közötti szektor fejlesztési terveiről a befektető Bayet Property két munkatársa, Király Márton és Herczeg András beszélt. Mint elmondták a terület megvásárlást követően kidolgozták saját elképzelésüket, tervpályázatukat a Zaha Hadid Architects építési iroda nyert meg.
A Csömöri út mentén irodaházak és a bevásárló utca, a Bosnyák utcai oldalon lakóépületek lesznek a tervek szerint. Középen zöld sétány vezet a Rákos-patakig.
A fórumon megjelentek úgy látták, a Bosnyák tér környéke már így is túlépített, nincs szükség még több lakásra és dugót növelő autóra. Voltak, akik a látványterv és az ismertetőben elhangzottak közötti eltérésekre hívták fel a figyelmet, míg mások az őstermelői piac megtartását kérték. Többen is az önkormányzati városközpont építési költségeiről, valamint annak fedezetéről, az újonnan épülő lakások számáról és a projekt időtartamáról érdeklődtek. A felszólalók közül néhányan azt javasolták, hogy legyen helyi népszavazás a terület fejlesztéséről, illetve hogy a városvezetés minden döntésével várja meg a jövő évi parlamenti választásokat, hátha az új kormány eltörli a kiemelt beruházási státuszt, és akkor az önkormányzatnak több beleszólása lehet a befektetői fejlesztésbe. Olyan is volt, aki azt kérte, hogy Zugló forduljon az Alkotmánybírósághoz a kiemelt beruházás eltörléséért.
Horváth Csaba polgármester felszólalásában kihangsúlyozta: a kerület fejlődésének legfontosabb feltétele a városközpont kialakítása, ahol helyet kaphat a korszerű piac, az új szakrendelő, a polgármesteri hivatal és közösségi tér is van. Erre a Bosnyák tér a legalkalmasabb, mert Zugló szívében van és mindenhonnan könnyen megközelíthető.
A polgármester arra is kitért, hogy a Bosnyák tér és a Rákospatak utca közötti egykori sportterület korábbi értékesítésével elveszítette köztulajdon jellegét, ezt pedig nem lehet visszaállítani. A területet a kormány kiemelt beruházási helynek nyilvánította, a telektulajdonos az önkormányzat megkérdezése nélkül bármit ráépíthet, amire van építési engedélye. Szerencsére a befektető együttműködő, célja, hogy a lehető legkisebb érdeksérelemmel valósítsa meg terveit.
Horváth Csaba a kérdésekre reagálva rámutatott, a befektető érvényes plázaépítési engedéllyel rendelkezik, bármikor elkezdheti annak kivitelezését, ezt semmilyen kezdeményezés nem állíthatja le, az egyetlen járható út a kompromisszumos megegyezés. A polgármester financiális kérdésekre térve azt mondta: előzetes becslések szerint az önkormányzati projekt 13 milliárd forintba kerül. Rendelkezésre áll 1,2 milliárd forint, ami egészségügyi fejlesztésre fordítható, az új helyre költözéssel felszabaduló két épület 4 milliárdos értéket képvisel. Az önkormányzatnak 8 milliárd hitelt kell felvennie, ennek zökkenőmentes törlesztését fedezi az a 600-800 millió forint közötti éves plusz adóbevétel, amit a befektető fizet az önkormányzatnak.
A polgármester megnyugtatta a piaci árak elszabadulása miatt aggódókat, hogy a piacot üzemeltető CSAPI-val szerződésben rögzítik, hogy az új vásárcsarnokban a bérleti díj csak az infláció mértékével lehet magasabb a korábbinál és a mostani szombati Bosnyák utcai őstermelői piac is megmarad, csak keskenyebb sávban.
Horváth Csaba azt is elmondta, az új városközpont több zuglóinak adhat munkahelyet, az pedig tévhit, hogy a kerületben túl sok lakás épül, mert 2012–2019 között évente 185 lakást vettek használatba. Ahhoz, hogy a lakásállomány legalább 100 évente megújuljon, évente legalább 725 lakást kellene építeni, vagy felújítani.
A beruházó képviselőinek válaszaiból kiderült, hogy a fejlesztés 2029-ig tart, a befektető 950 lakást épít, revitalizálja a Rákos-patak egy szakaszát és az új létesítmény körzetében infrastrukturális fejlesztést is végez.
