Zugló képviselő-testülete rendkívüli ülésen határozott arról, hogy az önkormányzati fenntartású szociális intézmények, óvodák és bölcsődék munkatársait bevonják az októberben kezdődő népszámlálásba. A döntésre azért volt szükség, mert az előírtnál lényegesen kevesebben jelentkeztek számlálóbiztosnak.
A képviselő-testület elfogadta, hogy a városvezetés bevonja az önkormányzati intézmények dolgozóit a 2022. évi népszámlálás számlálóbiztosi feladatainak ellátásába. A döntés értelmében a Zuglói Egyesített Óvodának legalább 80, a Zuglói Egyesített Bölcsődéknek 50, a Zuglói Családsegítő Központnak 25 és a Zuglói Szociális Szolgáltató Központnak is 25 főt kell biztosítani a feladatelltás érdekében.
Mint ismeretes a népszámlálási törvény alapján a 2021. évi népszámlálást idén október 1. és november 28. között kell elvégezni. A feladat helyei végrehajtására Zugló számára 396 számlálóbiztost írtak elő a számlálóbiztosi hálózat kiépítéséhez. A toborzás során azonban csak 127 fő jelentkezett. A problémát a helyi népszámlálás felelőse, Zugló jegyzője írásban jelezte a Központi Statisztika Hivatal (KSH) felé, amely ígéretet tett arra, hogy kezdeményezi a kormányhivatali dolgozók bevonását a feladat elvégzésébe. Szeptember elején azonban a KSH fővárosi népszámlálási felelőse, arról tájékoztatta a jegyzőt, hogy nem kerül sor a kormányhivatalok feladatellátásba való bevonására. Ezután a jegyző a polgármesteren keresztül fordult a képviselő-testülethez segítségért.
A vitában Rozgonyi Zoltán képviselő (Fidesz) bejelentette, frakciója nem támogatja az előterjesztést, mert a számlálóbiztosi tevékenység önkéntes alapon működik, arra nem lehet kötelezni a szociális és az oktatási területen dolgozókat, hogy közreműködjenek a népszámlálásban. A politikus úgy vélte, amennyiben nincs elég jelentkező, fel kell kínálni a lehetőséget az önkormányzati cégek, intézmények és a Hivatal dolgozóinak.
Hevér László György képviselő (DK), a Népjóléti Bizottság elnöke azt mondta, nem szerencsés az óvodák és bölcsődék munkatársait ilyen feladatra kötelezni, mert könnyen előfordulhat a munkaidőn túl végzett tevékenység miatt kiesnek a munkából, ami veszélyeztetheti az ellátási kötelezettség teljesítését. A képviselő azt kérdezte a jegyzőtől, hogy lehet-e jogi következménye Zugló önkormányzatára nézve, ha nem biztosítja a szükséges létszámot.
Várnai László képviselő (CivilZugló Egyesület) úgy vélekedett, ha a magyar állam nem becsüli meg a tanárokat és az óvodai dolgozókat, akkor ne is várjon tőlük a segítséget a népszámlálás kapcsán. Az önkormányzati dolgozóktól sem várható lelkesedés, ha még az alapvető szolgáltatásokat sem kapják meg a munkahelyükön.
Horváth Csaba polgármester (MSZP) kihangsúlyozta, egyetért Rozgonyi Zoltánnal, de az önkormányzatnak nincs választási lehetősége, mert a KSH-t csak az eredmény érdekli, annak elérésével nem foglalkozik. A polgármester szerint, ha az állam magasabb díjazásban részesítené a számlálóbiztosokat, többen jelentkeztek volna.
Dr. Tiba Zsolt jegyző kijelentette, mielőtt a számlálóbiztos hiány miatt a testülethez fordult segítségért, megkereste a zuglói felsőoktatási intézményeket is, de csak néhányan jelentkeztek. Az ügyben azért kéri a testület beavatkozását, mert csak annak van joga az önkormányzati fenntartású intézményekben a dolgozók számára feladatot meghatározni.
Hevér László György képviselő kérdésére reagálva a jegyző úgy nyilatkozott, hogy jogi következménnyel nem jár, ha Zugló nem tudja biztosítani a szükséges számlálóbiztost, és nem végzi el a népszámlálást, azonban ez egy fontos feladat, amelynek az eredménye sok mindet meghatároz és hosszútávon kerül felhasználásra.
A grémium zárt ülésen határozott Bernula István, a Zuglói Városgazdálkodási Közszolgáltató Zrt. vezérigazgatója munkaszerződésének a módosításáról. Horváth Csaba polgármestertől megtudtuk, a vezérigazgató mezőgazdasági egyéni vállalkozói jogviszonya ellentétes volt a munkaszerződésével, ennek feloldására kérte annak módosítását a testülettől, amit a grémium jóváhagyott.
