Magánpalota, középület, kastély, kulturális intézmények, iskolák, ipari, igazságügyi épületek, vásárcsarnok is épült Czigler Győző tervei alapján, aki, bár csupán 55 évet élt, több mint 200 épület kötődik a nevéhez. Egyebek mellett erről beszéltek a Következetesség formában és szellemben – Czigler Győző építőművészete című kiállítás megnyitóján.
Négyéves korában elvesztette édesanyját, attól kezdve apja mellett a tervezőirodában, az építkezéseken töltötte gyerekkorát Czigler Győző, így talán egyértelmű volt, hogy ő is építész lesz – mesélte Saly Noémi, Podmaniczky-díjas Budapest-történész. – Bécsben, az egyik legjobb iskolában tanult, majd végigjárta a világot, ami által érthetővé válik, hogy munkái európaiak voltak, sohasem provinciálisak, kisstílűek – magyarázta a szakértő, aki a Czigler emberségességét is hangsúlyozta. – Miután egy kollégája meghalt, átvette munkáit, az utánuk kapott járandóságot az özvegynek utalva fejezte be azokat – avatta be az érdeklődőket Saly Noémi, akinek dédapja 14 évvel volt fiatalabb Czigler Győzőnél, az egyetemen diákja, később munkatársa volt a neves tervezőnek, sőt a történész nagyapja tervezte azt a szárnyat, ahol a fürdő Márvány terme található.
A Széchenyi Fürdőben megtartott programon Szűts Ildikó, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. vezérigazgatója úgy fogalmazott, a tárlat mindenki számára inspiráló lehet. Emlékeztette a megjelenteket, hogy a fürdőt csaknem 20 éven keresztül tervezte Czigler Győző, bár az intézmény 1913-as nyitását már nem élhette meg.
A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ igazgatója termékeny művésznek nevezte a tervezőt. Almássy Kornél elmondta, nem sokkal Czigler halála után már kiállítást szerettek volna tartani a munkásságáról, végül nem valósult meg, mert a tervező konzervatív ízlése, befolyásos politikai kapcsolatai miatt nem volt túl népszerű.
A fürdő Márvány termében lévő kiállítás A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt és Budapest Főváros Levéltára szervezésében jött létre. Utóbbi főigazgatója, Kenyeres István az intézmények közötti együttműködésről, a sokrétű munkáról beszélt.
A tárlat nem marad a Márvány teremben, a tervek szerint kiviszik az előtérbe, a nagyközönség elé tárják.
