A járvány okozta válságot politikai eszközökkel akarja megoldani a kormány, amiből ő jól jön ki, a fővárost pedig elszegényíti. Segítség helyett még a Budapestet megillető adókat is elvonja – többek között erről is beszélt lapunknak Karácsony Gergely főpolgármester.
A koronavírus-járvány miatti kormányzati elvonások helyzete napról napra romlik. Hogy állnak most a kormánnyal való egyeztetések?
– Január elején egy belügyminisztériumi egyeztetésen némán hallgatták az álláspontunkat, de azóta semmi sem történt.
Mivel indokolja a kormány a kompenzáció elmaradását?
– Azzal, hogy a bajban össze kell húzni a nadrágszíjat, de ez a magyarázat nem elfogadható, hiszen a kormány két kézzel szórja a pénzt a haverok támogatására, az emberekhez legközelebb álló, főleg ellenzéki önkormányzatokat pedig kivérezteti.
Milyen összegnél tart és milyen tételekből áll az összes elvonás?
– Elérte a 80 milliárdot a város vesztesége, amelynek része az elmaradt bevételek után elmaradt kompenzáció, a megemelt szolidaritási adónak nevezett Budapest-adó, az iparűzési adóból a főváros kontójára nyújtott kedvezmény, a megemelt közműadó és mások.
Kik sínylik meg legjobban az elmaradó bevételek következményeit?
– A legjelentősebb kiesést a BKK szenvedte el, csak tavaly 25 milliárdos mínuszt jelentett az, hogy elmaradtak a turisták, a budapestiek pedig a kijárási korlátozások és a megfertőződéstől való félelem miatt kerülték a járatokat. A vízművek közműadója négyszeresére nőtt, ez a fejlesztési-karbantartási munkákat is érintheti, de a város egykor talán legprofitábilisabb cége, a Budapest Gyógyfürdői és Hévízei Zrt. is jócskán veszteségbe fordult.
Ezzel együtt a főváros élete nem állhat le. Tárgyalnak az EIB-bel. Milyen segítség érkezik?
– Január közepén egyeztettem Werner Hoyer úrral, az Európai Beruházási Bank elnök-vezérigazgatójával. Kedvező hitelek felvételére lenne lehetőségünk, ehhez azonban kormányengedély is kellene. De mivel a kormány világossá tette, hogy miközben ő maga eurómilliárdokban mérhető hiteleket vesz fel, ezt a lehetőséget a fővárostól megtagadja. Mégsem tettünk le arról, hogy akkor is fejlesszük a közösségi közlekedést Budapesten. Ha találunk erre bármilyen jogi lehetőséget, felvesszük a kedvező kamatozású hitelt.
A Lánchíd felújításának látják már a végét – pénzügyileg és a kivitelezés szempontjából? Mi lenne a korrekt forrásmegosztás a kormány és a főváros között?
– Az lenne a korrekt, ha az önkormányzatoknak, így Budapestnek is sokkal nagyobb mozgástere lenne, és nem vonnák el az itt keletkező adóbevételek közel 97 százalékát. Ha csak egy százalékkal több maradna a fővárosnál, nem lenne szükség arra a 6 milliárdra sem, amit a kormány ígért. Jelen helyzetben persze szükség lenne rá, de nem tudunk várni, a Lánchíd felújítása február végén kezdődhet el és 2023 nyarára készül el.
Milyen beruházásokat terveznek az elvonások ellenére?
– Bár számos beruházást el kellett halasztanunk, vagy csökkenteni a műszaki tartalmát, Budapest fejlődése akkor sem állhat meg, még ha a működését veszélybe is sodorják. Újjászületik a Blaha Lujza tér, hamarosan elkezdődik a közműcsere a pesti alsó rakparton, elindul a Lánchíd felújítása, megkezdődött a Római-part és a Nagykörút közösségi tervezése, továbbá városszerte megújul számos útfelület. Dolgozunk az elöregedett felüljárók felújításán, idén a Csömöri úti is elkészülhet végre.
