I. Hatósági tevékenység átfogó megnevezése
Építményadó
II. Konkrét megnevezése
Építményadó adatbejelentés
Vonatkozó jogszabályok:
- az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény,
- az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény,
- az adóhatóság által foganatosított végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény,
- a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény,
- a Budapest-Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2019. (XI. 28.) számú önkormányzati rendelete a helyi adókról.
Tevékenység engedély kiadás feltétele:
Az adózó adatbejelentése alapján határozattal kerül megállapításra a fizetendő vagy törlendő építményadó, illetve az adómentesség és annak jogcíme. Az adóhatóság az adót közhiteles nyilvántartások, valamint az építésügyi hatóságnak az adatszolgáltatásából tudomásra jutó adatok alapulvételével is megállapíthatja.
Adatbejelentés benyújtás módja:
a) papíralapú – kötelezően alkalmazandó nyomtatványon (építményadó adatbejelentés)
b) jogi személy adózók cégkapun vagy önkormányzati hivatali portálon (OHP) keresztül,
c) magánszemély adózók önkormányzati hivatali portálon (OHP) keresztül, személyesen vagy postai úton
III. Adatbejelentés tartalma tételesen
Adatbejelentés fajtája, adatbejelentés benyújtásának oka, adatbejelentő adatai, adatbejelentő tulajdonjoga, vagyoni értékű joga, az ingatlan adatai, dátum, aláírás, az adatbejelentő vagy képviselőjének aláírása.
„A” jelű betétlap (lakás, üdülő): adókötelezettség keletkezésére okot adó körülmény és időpontja, adókötelezettség változására okot adó körülmény és időpontja, az adókötelezettség megszűnésére okot adó körülmény és időpontja, az építmény címe, fajtája, az építmény hasznos alapterülete, törvényi mentesség, nyilatkozat műemléképület felújításához kapcsolódó adómentesség igénybevételéről, önkormányzati rendeleti mentesség egyéb adókötelezettséget érintő megjegyzés, dátum, adatbejelentő vagy képviselőjének aláírása.
„B” jelű betétlap kereskedelmi egységről, (szállásépületről), egyéb nem lakás céljára szolgáló építményről: adókötelezettség keletkezésére okot adó körülmény és időpontja, adókötelezettség változására okot adó körülmény és időpontja, az adókötelezettség megszűnésére okot adó körülmény és időpontja, az építmény címe, fajtája, az építmény hasznos alapterülete, törvényi mentesség, nyilatkozat a műemléképület felújításához kapcsolódó adómentesség igénybevételéről, önkormányzati rendeleti mentesség egyéb adókötelezettséget érintő megjegyzés, dátum, adatbejelentő vagy képviselőjének aláírása
IV. Csatolandó mellékletek
Amennyiben személyesen nem az adózó jár el, meghatalmazás.
V. Az engedélyezési eljárás
Hatáskör gyakorlója: Jegyző
Ügyintézési határidő:
Általános ügyintézési határidő 30 nap.
Eljárás hiányos adatbejelentés esetén:
Az adóhatóság hiánypótlásra felszólítást küld, a hiánypótlásra nyitva álló határidő a kézhezvételtől számított 15 nap. Amennyiben az adatbejelentésre kötelezett a megadott határidőre nem tesz eleget a hiánypótlásnak, az önkormányzati adóhatóság az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott mértékű mulasztási bírságot szab ki.
Döntés formája:
Építményadóban adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész. Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül.
Az adó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak. Társasház, -garázs és -üdülő esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyiségek után az adó alanya az említett közösség.
Mentes az adó alól a szükséglakás. Kizárólag az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény szerinti háziorvos által nyújtott egészségügyi ellátás céljára szolgáló helyiség. Az atomenergiáról szóló törvény szerint kizárólag a radioaktív hulladék elhelyezésére, a kiégett nukleáris üzemanyag tárolására használt építmény. Az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló építmény vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló építmény (pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló), feltéve, hogy az építményt az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységéhez kapcsolódóan használja.
Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély jogerőre emelkedését, vagy véglegessé válását, vagy a használatbavétel tudomásulvételét vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány kiadását követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett építmény esetén az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik. Az adókötelezettséget érintő változást (így különösen a hasznos alapterület módosulását, az építmény átminősítését) a következő év első napjától kell figyelembe venni. Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik. Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.
Az adó alapja az építmény négyzetméterben számított hasznos alapterülete.
Önkormányzati rendeleti mentesség:
a) magánszemély tulajdonában álló, kizárólag lakás céljára használt épület, épületrész, helyiség (a továbbiakban együtt: lakás) amelyben a tulajdonosa, a haszonélvezeti jog jogosultja, továbbá az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagy a törvényen alapuló használati jog jogosultja életvitelszerűen lakik,
b) a magánszemély tulajdonában álló garázs, ha azt az adóalany vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója a gépjárműadó alól súlyos mozgáskorlátozottság miatt mentes járművének a tárolására használja,
c) a kiskorú és nyugdíjas magánszemély adóalany mindaddig, amíg a tulajdonában lévő garázs bármilyen módon történő hasznosításából jövedelme nem származik,
d) a magánszemély tulajdonában álló teremgarázs azon területe, amely nem kizárólag gépjármű tárolására szolgál.
A lakás utáni mentesség nem illeti meg az adó alanyát, ha a lakásban folytatott tevékenységével összefüggésben az adóévet megelőző évben a személyi jövedelemadóban vagy a helyi iparűzési adóban kapcsolatos költséget számolt el.
A lakás más számára gazdasági társaság székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként vagy központi ügyintézésének a helyeként szolgál.
A rendelet alapján életvitelszerűen lakik: aki a lakást otthonául használja, és az életviteléhez szükséges tevékenységeket rendszeresen ott végzi.
Az adó alapja az építmény négyzetméterben számított hasznos alapterülete.
Az adó évi mértéke lakás esetén 1.400,- Ft/m2.
Az adó évi mértéke nem lakás céljára szolgáló építmény esetén
ha az építmény alapterülete 1-100 m2 közé esik 1.400.- Ft/m2;
ha az építmény alapterülete 101-200 m2 közé esik 1.650.- Ft/m2;
ha az építmény alapterülete 201 m2 vagy annál nagyobb 1.950.- Ft/m2.
Az adóhatóság az adatbejelentés adatai alapján határozatban állapítja meg a fizetendő adót, a fizetési határidőt és a fizetés módját.
VI. Eljárás illetéke, igazgatási szolgáltatási díj
Bevallás benyújtása díj és illetékmentes.
VII. Döntésben foglaltak végrehajtása, ellenőrzése, jogkövetkezménye
Az építményadót a Budapest Főváros XIV. kerület Zuglói Polgármesteri Hivatal 11784009-15514004-02440000 Építményadó beszedési számlájára kell teljesíteni. Általános befizetési határidő március 15-e és szeptember 15-e.
Abban az esetben ha, az adózó építményadó fizetési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget, az adóhatóság végrehajtási eljárást kezdeményez.
VIII. Döntés elleni jogorvoslat rendje, előírásai
Jegyző döntése ellen:
A határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül Budapest Főváros Kormányhivatalához címzett, de Budapest Főváros XIV. Kerület Zuglói Polgármesteri Hivatal Jegyzőjéhez benyújtott fellebbezéssel élhet.
Illeték:
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (2) bekezdése szerint az első fokú közigazgatási határozat elleni fellebbezés illetéke-, ha e törvény másként nem rendelkezik, és a fellebbezés tárgyának értéke pénzben megállapítható – a fellebbezéssel érintett vagy vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 400 forint, de legalább 5 000 forint legfeljebb 500 000 forint. Ha a fellebbezés tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5 000 forint.
IX. Költségmentesség engedélyezése
Az eljárási költségekről, az iratbetekintéssel összefüggő költségtérítésről, a költségek megfizetéséről valamint a költségmentességről szóló 469/2017. (XII.28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 6. § (1) bekezdése alapján teljes költségmentesség akkor engedélyezhető, ha az ügyfél
a) és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók egy főre jutó nettó jövedelme (nyugdíja) nem éri el a szociális vetítési alap összegét. (2024-ben 28.500 forint).
b) ingatlantulajdonnal nem, vagy kizárólag a lakóhelyéül szolgáló ingatlan tulajdonával rendelkezik.
A Kr. 7. § (1) bekezdése alapján részleges költségmentesség akkor engedélyezhető, ha az ügyfél
a) és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók egy főre jutó havi nettó jövedelme (nyugdíja) nem éri el a szociális vetítési alap összegének 150 %-át, azaz 42.750 forintot,
b) ingatlantulajdonnal nem, vagy kizárólag a lakóhelyéül szolgáló ingatlan tulajdonával rendelkezik.
X. További információk
Ügyfélfogadás: Ügyfélszolgálat (Bácskai u. 53.)
Hétfő: 8.15 – 12.00 és 12.30 – 17.00
Kedd: 8.15 – 12.00 és 12.30 – 15.30
Szerda: 8.15 – 12.00 és 12.30 – 16.00
Csütörtök: 8.15 – 12.00 és 12.30 – 15.00
Péntek: 8.15 – 11.30
Kapcsolódó űrlapok:
- 20/2024. (X 8.) számú önkormányzati rendelet a helyi adókról szóló 20/2019. (XI. 28.) rendelet módosításáról (hatályos: 2025. január 1-től)
- 20/2019. (XI. 28.) önkormányzati rendelet a helyi adókról
- Adatbejelentés az építményadóról (pl. lakás, garázs, teremgarázs, egyéb helyiség)
- Építményadó adatbejelentő kitöltési útmutató
- Bevallás az előrehozott helyi adókról
- Meghatalmazás adóügyekben való eljáráshoz
- Gyakori kérdések – Építményadó
- 18/2010. (V.25.) önkormányzati rendelet az építményadóról (hatályon kívül)
