Tájékoztató a kutak vízjogi üzemeltetési/fennmaradási,
létesítési és megszüntetési jegyzői engedélyezési eljárásáról
A kutak megépítéséhez, átalakításához, üzemeltetéséhez és megszüntetéséhez vízjogi engedély szükséges. A vízkivételt biztosító kutak engedélyezésének hatásköre megoszlik a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörrel rendelkező jegyző, illetve a vízügyi és vízvédelmi hatáskörrel rendelkező fővárosi, és a kijelölt katasztrófavédelmi igazgatóságok (a továbbiakban: katasztrófavédelmi igazgatóság) között.
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) alapján a kutak ún. vízilétesítmények, így megépítéséhez, átalakításához, üzemeltetéséhez és megszüntetéséhez vízjogi engedély szükséges. A jegyző a Vgtv. 4. § (1) bekezdés d) pontja alapján a vízgazdálkodási feladatokkal kapcsolatos önkormányzati hatósági feladatok ellátása körében helyi vízgazdálkodási hatóságként jár el és a kutakra vízjogi engedélyezési eljárást folytat le.
A kútra az ingatlantulajdonosnak az üzemeltetési/fennmaradási engedélyt akkor is meg kell szereznie, ha úgy nyilatkozik, hogy a kutat nem használja (ez alól a kút lefedése sem jelent kivételt). Amíg a vízilétesítmény létezik (nem kerül szakszerűen eltömedékelésre), addig az engedélyezési eljárást le kell folytatni.
A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Kormányrendelet 24.§. (1) bekezdés (a továbbiakban: Korm. rendelet) alapján a települési önkormányzat jegyzőjének engedélye szükséges olyan kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, amely a következő feltételeket együttesen teljesíti:
- a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII.18.) Kormányrendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt álló, illetve előzetesen lehatárolt belső, külső és hidrogeológiai védőidom, védőterület, valamint karszt- vagy réteg vízkészlet igénybevétele, érintése nélkül, és 500 m3/év vízigénybevétellel kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel,
- épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja,
- nem gazdasági célú vízigény (gazdasági célú vízigénynek minősül pl. a locsolás vagy az állatitatás is, amennyiben ezzel az engedélyes nem a saját háztartási igényeit elégíti ki, azaz a víz használatával gazdasági haszonnal járó tevékenységet végez.)
Amennyiben az előző feltételek közül bármelyik nem teljesül, akkor nem a jegyző, hanem a katasztrófavédelmi igazgatóság hatáskörébe tartozik a kút létesítési, üzemeltetési és fennmaradási engedélyezési eljárása.
Újonnan létesítendő kutakra létesítési engedélyezési eljárást kell lefolytatni, melyhez – a fenti feltételek teljesülése esetén – a jegyzőhöz kell kérelmet benyújtani.
Az engedéllyel létesített kutakra a kút üzemeltetésére vonatkozó engedély kiadása szintén kérelemre történik.
A már meglévő, engedély nélkül létesített kutakra üzemeltetési/fennmaradási engedély kérése szükséges. Az üzemeltetési/fennmaradási engedélyezési eljárást a jogalkotó kiterjeszti mind az ásott, mind a fúrt kutakra, vagyis minden olyan kútra vonatkozóan üzemeltetési/fennmaradási engedélyt kell kérni, amelyet engedély nélkül létesítettek.
A kút megszüntetésének engedélyezésére sor kerülhet a tulajdonos kérelmére vagy a hatóság kötelezése alapján, amennyiben a kút vízgazdálkodási, vagy vízvédelmi érdekeket sért (például helyszíni szemle alapján megállapításra kerül, hogy a kutat szennyvíz szikkasztására használják, így az komoly népegészségügyi és környezetvédelmi problémákat vet fel).
Mentesül a Vgtv. 29.§ (4) bekezdése szerinti bírság megfizetése alól az a létesítő vagy üzemeltető, aki engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltetett felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítmény esetében a vízjogi fennmaradási engedélyezés iránti kérelmét 2023. december 31-ig előterjeszti.
Az engedélyezési eljárás mentes az illeték- és díjfizetési kötelezettség alól.
Az eljárás során felmerülő egyéb költségek, valamint a dokumentáció készítés költségei a kérelmezőt terhelik. A kutak dokumentálása és felmérése, a törvényben előírt jogosultsággal végezhető. Kérelem nyomtatványok Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata honlapjáról letölthetők (Főmérnökség aloldal – Letölthető dokumentumok) vagy a Zuglói Polgármesteri Hivatalban ügyfélfogadási időben igényelhetők.
Főmérnökség
