Horváth Csaba polgármester elképzelhetőnek tartja, hogy a leghidegebb hetekben egyes önkormányzati intézményekben fagyszünetet tartanak, ugyanakkor arra számít, hogy tavasszal a keresletcsökkenés miatt mérséklődni fognak az energiaárak – derült ki egy a sajtó munkatársainak szervezett beszélgetésen. A politikus arra is kitért, hogy a rekord magasságú energiaárak miatt a főváros a kerületektől jóval nehezebb helyzetbe került. A városvezető azt is elmondta, hogy 2024-ben újra indul Zuglóban a polgármesteri szék elnyeréséért.
Horváth Csaba tájékoztatójában kiemelte, a szomszédságunkban dúló háború okozta válsághelyzet ellenére Zugló próbál előrelépni. Az önkormányzati választást megnyerő pártszövetség igyekszik megvalósítani a 2019-es választási programjában ígért fejlesztéseket. Ezek között szerepel a Bosnyák téri kerületi városközpont megvalósítása is, amelyet egyesek igyekeznek összemosni a Bosnyák tér mögötti önkormányzattól független befektetői ingatlanfejlesztéssel.
A városvezető elmondta: a kerületközpont ötlete Zuglóban nem új keletű, az elmúlt 30 évben szinte minden választási ciklusban előtérbe került a megvalósítás gondolata, azonban a mostani vezetés az első, amelyik kézzelfogható tervekkel ált elő a piac, az új szakrendelő, az önkormányzati igazgatási központ és egy igazi kerületi főtér létrehozása ügyében.
„A jelenlegi válság helyzet csak a beruházás előkészítését teszi lehetővé” – jelentette ki Horváth Csaba, megjegyezve: ha ma minden rendelkezésre állna, akkor is lassítaná a városközpont megvalósítását az építőipari árak elszabadulása és a hitelek jelentős drágulása. Emellett az is fékezőleg hat a beruházásra, hogy az áram, a földgáz és a távfűtés díjának emelkedése több mint 2 milliárd, a közétkeztetés pedig 800 millió forintos többletköltséget okoz az önkormányzatnak. Ehhez társul továbbá a jelentős bevételkiesést jelentő gépjárműadó elvonás és a szolidaritási adó, amely mértéke jövőre már 3,6 milliárd forint lesz. Ezt Zugló polgármestere méltánytalannak tartja, hiszen az önkormányzat saját adóbevételeiből és az állami adókból járó támogatásokból működő szervezet, amelynek ezen adókból származó bevételeiből kell adót fizetni.
„A kormányzati elvonások alapjaiban írták át beruházási programunk egyes fejezeteit az elmúlt három évben. A gépjárműadó ránk eső részének elvétele teljesen felborította útfelújítási terveinket, de a kormányzati elvonások ellenére is fejlesztjük Zuglót” – mondta Horváth Csaba, hozzátéve: egyebek mellett vannak útfelújítások, melyek a földutas pályázaton nyert támogatásból és a fővárossal való együttműködésből valósultak meg.
Fotó: Subits-Tóth Gergő
„Elkészült az Ond vezér útja, a Róna utca Szugló utca – Erzsébet királyné útja közötti szakasza, zajlik a Mogyoródi út Hungária körút – Nagy Lajos király útja közötti etapjának a megújítása és a Vezér utca egy darabjának a felújítása. Emellett parkot építettük a Róna utca – Thököly út sarkán és bevezettük a kerület egész területére érvényes napi egy órás ingyenes parkolást a zuglói autósok számára” – sorolta a polgármester az elért eredményeket, megjegyezve: ha a kormány békén hagyná az önkormányzatot, ennek a többszörösét tudták volna már teljesíteni.
Horváth Csaba azt is elmondta, Zugló 2020-as költségvetésében minden adott volt a dinamikus fejlesztésekhez, azonban a koronavírus-járvány felülírta az elképzeléseket. Az új helyzet pedig lehetőséget adott a helyi önkormányzatiság visszaszorítására irányult kormányelképzeléseknek arra, hogy tovább szélesíthesse hatásköreit és növelhesse a forráselvonást. Így egyre nehezebb körülmények között kell boldogulni a magyar önkormányzatnak, amelyek az idén a kormányinfón elhangzottak alapján nem számíthatnak állami segítségre. Jövőre is csak bizonyos feltételek mellett tárgyalnak majd a helyhatóságokkal a támogatásról. A következő évben várható egyeztetések követelményei között szerepel, hogy az önkormányzatoknak jelezni kell, milyen ingatlanokat ajánlanak fel az állami segítségért cserébe és azt is közölni kell, hogy a rezsicsökkentés érdekében milyen intézkedéseket tesznek, miket zárnak be, ezek mennyi megtakarítást eredményeznek.
A polgármester úgy vélte az ilyen segítséget nem sok önkormányzat veszi majd igénybe, mert amit a kormány a támogatásért kér valójában uzsorakamat, hiszen az ingatlan értékét állami becsüsök állapítják majd meg.
„Ezek ismeretében mindet elkövetünk, hogy a kormány »segítségét« ne kelljen igénybe vennünk” – húzta alá Horváth Csaba, hozzáfűzve: nem zárnak be semmit, viszont az elképzelhető, hogy a leghidegebb hetekben fagyszünetet rendelnek el az olyan intézményeiknél, amelyeknél nem elkerülhetetlen a nyitva tartása.
Fotó: Subits-Tóth Gergő
„A kormány az elfogadott kerületi költségvetés közel 20 százalékát vonta el az idén Zuglótól, ezt csak azért tudtuk kigazdálkodni, mert 2021-ből jelentős költségvetési megtakarításunk volt” – magyarázta a polgármester, rámutatva: ez úgy keletkezett, hogy a válságot látva – ahol csak lehetett – visszafogták a kiadásokat. Az így keletkezett áthozat segített az idei évet kihúzni, de jövőre már jóval kisebb lesz az önkormányzat mozgástere.
A polgármester azt is elmondta, abban reménykedik, hogy a kormány az elvonásokkal kapcsolatban meggondolja magát, illetve hogy az energiaárak március környékén mérséklődni fognak a kereslet csökkenése miatt.
Horváth Csaba véleménye szerint a főváros a kerületeknél jóval nagyobb bajban van, mert a megnövekedett energiahordozó árak kifizetése Budapest összköltségvetésének 40 százalékát teszi ki. Ez 200 milliárd forintos többletkiadást jelent, amit nem lehet kigazdálkodni. A városvezető arra is kitért, hogy a főváros büdzséjét mintegy 130 milliárd forintnyi hiánnyal fogadták el, aminek a pótlására megvoltak a konkrét pénzügyi javaslatok. Az áprilisi választások után azonban maradt a régi kormány, amely nem mutat hajlandóságot egy korrekt és tisztességes megállapodás megkötésére. Horváth Csaba szerint az lenne a tisztességes, ha az államnak befizetett minden tíz forintból egy forint helyben maradna, mert a maradék kilenc forint elég az állami újraelosztás finanszírozására és a hátrányosabb helyzetű térségek dotálására. Ehhez viszont olyan kormányzatra lenne szükség, amely partnernek tekinti az önkormányzatokat. Amíg ilyen nincs, a jelenlegi rendszer marad fenn és az önkormányzatok a kormány kiszolgáltatottjai maradnak.
Fotó: Subits-Tóth Gergő
A kérdésekre válaszolva Horváth Csaba elmondta: őt választották meg az MSZP budapesti elnökének. 2024-ben ismét indul Zuglóban a polgármesteri szék elnyeréséért. A kerület korábbi országgyűlési képviselőjét, Tóth Csaba maradt az MSZP helyi elnöke, vele az önkormányzat semmilyen formában nem áll üzleti kapcsolatban. Szeretné, ha a közelmúltban képviselői esküt tett Hadházy Ákos bizonyos ügyekben képviselné Zugló érdekeit a parlamentben. A Bosnyák téri befektetői fejlesztés kiemelt kormányzati beruházássá nyilvánítása ellen benyújtott alkotmányossági panaszra még nem érkezett válasz. A zuglói beruházásokkal kapcsolatban írt levelet Lázár János építési és beruházási miniszternek, akitől nagyon udvarias választ kapott, amelyben a miniszter nyitott volt a személyes egyeztetésre, de azóta nem jelentkeztek az időponttal kapcsolatban. Az önkormányzat havi 1,8 millió forintos energiaszámla megtakarítást ér el azzal, hogy a hivatal munkatársai péntekenként home officeban dolgoznak.
