Lakossági Fórumot szervezett az önkormányzat vezetése az épülő Bayer-projekttel kapcsolatos, a lakosság köreiben felmerülő kérdések átbeszélésére és tisztázására. A Bayer-projekt ügyében az önkormányzat az összes jogorvoslati lehetőséget kimerítette, további jogi mozgástere nincs, ezért Zugló vezetése arra törekszik, hogy a lehető legtöbb közcélú fejlesztést érje el a beruházónál. A nagy érdeklődést bizonyította, hogy egy tűt nem lehetett leejteni a zuglói házasságkötő teremben, annyian voltak a rendezvény helyszínén.
A kivitelező Bayer Property Zrt. nevében megjelent képviselő ismertette, hogy a 11 milliárd forintos közcélú beruházás az egyik legnagyobb a maga nemében Budapesten, de országosan is. Ez a környék infrastruktúrájának fejlesztését jelentené: gyakorlatilag az egész Bosnyák tér környezetét megújítanák. Az eredeti mestertervet jócskán módosították, a több mint 900 helyett most már csak 168 lakás megépítését tervezik, mintegy 2706 garázzsal az épületek alagsorában. A nyolc tömbből álló, zölddel, sétányokkal, vízjátékokkal és parkokkal tarkított komplexumban egy lakóépület lesz nyolc emeletnyi magasságban, és hét irodaépület (változó: három, hat, és nyolc emeletnyiek 150 ezer négyzetméteren, mintegy 6-7000 dolgozónak nyújtanak így irodahelyiségeket), továbbá ezek egyikében kap helyet a 11 ezer négyzetméteres ún. kisebb méretű bevásárlóközpont. Ennek alsó szintjén egy szupermarketet terveznek, valamint Kormányablak, kereskedelmi egységek, éttermek kerülnek az ún. közösségi épületbe, a piaccal átellenes oldalon.
Fotó: Balogh Róbert
A Bayer képviselői egyértelművé tették, hogy a Bosnyák téri piac elbontása nem része a tervüknek, nem is lehetne, tekintve, hogy a piac önkormányzati tulajdonban van, nem a Bayeré. A beruházó cég azt is jelezte, hogy ha az önkormányzat a későbbiekben úgy dönt, hogy megvalósítja az új zuglói főteret, az új piacot, a szakrendelőt, és az önkormányzati épületet magába foglaló Városközpontot, a Bayer kész részt venni a fejlesztésben.
A tervek szerint 2026-ra akár el is készülhet a Bayer-projekt, amelyhez a cég 11,4 milliárd forintnyi közcélú támogatást ajánlott fel Zuglónak. A “Főtér” kialakításában az önkormányzattal egyeztetnek, amelynek részét képezi a 400 milliós beruházási támogatás, szintén 400 millió jut támogatásként a revitalizációra, s ezen felül még 200 millióval az önkormányzat teljesen szabadon rendelkezhet.
Volt, aki lelkesedett és volt, aki tiltakozott. A hangulatot jól jellemezte, hogy amikor a geotermikus fejlesztésekről a Bayer Property Zrt. képviseletében a szakember belekezdett az alternatív energiatermelés ismertetésébe, egy férfi bekiabálta, erre nem vagyunk kíváncsiak! A szakember rövidre fogva, de mégiscsak elmondta, hogy milyen alagsori termálrendszert fognak működtetni, amelynek során 1500 méter mélyből 74 Celsius-fokos vizet nyernek a fűtéshez. A hőigény 70-80%-át így, a fennmaradó hányadot pedig levegős hőszivattyúval termelt energiával biztosítják. Évente 3,8 millió köbméternyi gázenergiát váltanak ki ezzel a megújuló energiaforrással. S nemcsak, hogy érdeklődéssel végighallgatták, de még nagy tapsot is kapott az előadó, aki nem mellesleg megjegyezte, ide nem kell majd az oroszoktól venni a gázt.
Kérdésre válaszolva megtudtuk, hogy egyelőre nincsenek konkrét jelentkezők az irodák bérlésére, de biztosak abban, hogy “prémium bérlők” érkeznek a kerületbe, hisz az alternatív energiaellátásra épülő irodaházak, amelyek A++ besorolást kapnak, az igényesek számára lesznek vonzóak.
Fotó: Balogh Róbert
Sok kérdés vonatkozott az infrastrukturális- és közlekedésfejlesztésre is, amiről a szakértő eleve részletesen beszámolt – térképpel illusztrálva mondandóját. Folyamatosan egyeztettek a kerületi vezetéssel, az önkormányzattal és minden központi hivatali szervvel. Ígérte, az új közlekedési rendszer nem lesz rosszabb a jelenlegi szolgáltatási szintnél: nem lesz időveszteség, és nagyobb forgalmi biztonságra lehet számítani. Sok változat útján jutottak el a legújabbig, amely a délutáni csúcsórában a korábbinál kedvezőbb szolgáltatást biztosít. Arra törekedtek, hogy a Csömöri út “ki tudjon tisztulni” – gyalogosok, kerékpárosok és a közösségi közlekedés fejlesztésére helyezik a hangsúlyt. Számos széles gyalogút, buszsáv is lesz a komplexum felé. Megnövekszik a kereszteződések és ezzel a jelzőlámpák száma is. A Rákospatak utcában lámpával biztosított kanyarodósávot építenek, így a tervek szerint csökkennek majd a dugók, mert a Csömöri útnál nem torlódnak majd fel a különböző irányba tartó autók. A Rákospatak Csömöri úti hídját kétszer kétsávosra bővítik, környékén buszvégállomást építenek. A Bosnyák utca parkolósávot kap. Amennyiben a 4-es metró építése felmerül, az sem jelenthet gondot, mert előkészítik hozzá a terepet. Ígéretük szerint, ahol szükséges, elvégzik a fejlesztéseket, hogy ne terheljék túl a víz- és csatornarendszert.
A Garten Studiótól megjelent tájépítész taglalta részletekbe menően, hogy 450 fát terveznek a négy hektárnyi zöld felületre, s ebből 190-et helyeznek el közterületen. Vízjátékokat építenek a burkolt felületeken. A sétány melletti többfunkciós zöldterületen a közösségi tereket sportolási lehetőségekkel, játszóterekkel, interaktív játékokkal gazdagítják, és az akadálymentesség is biztosított lesz. Mobil és smart – napelemmel töltött – bútorokat helyeznek ki több ponton.
Kiemelt figyelem övezi a Rákospatak erre eső szakaszának a revitalizációját is. A terv részét képezi egy gyalogoshíd létrehozása a Rákos-patak felett. Mint elmondták, környezetvédelmi hatásvizsgálatra a hatóság nem kötelezte a céget a beruházás ismert paraméterei alapján.
A fórum egyik résztvevője arra panaszkodott, hogy minden egyes új beruházásnál – lásd a Paskál lakóparkot – bajba kerülnek a régi kerületi lakók is, mert ők aztán végképp kiszorulnak a parkolási lehetőségekből. A beruházó magyarázata szerint optimalizálták a parkolási lehetőségeket a lakossági létszám bővüléséhez igazodva.
A fórum egyik résztvevője kifogásolta az építkezéssel járó nagy kamionforgalmat, ellenben hozzátette, hogy az önkormányzat megoldotta, hogy takarítják az utakat a szállítások után, amit értékelnek az emberek. Az önkormányzatnak az építményadóból évente mintegy 600 millió forintnyi bevétele keletkezhet.
Fotó: Balogh Róbert
Horváth Csaba zárszavában elmondta, jócskán voltak véleménykülönbségek a beruházóval. Zugló Önkormányzata minden jogorvoslati lehetőséget kimerített, még alkotmánybírósághoz is fordult a képviselő-testület, de előbbi elutasította kérelmüket azzal, hogy a kiemelt állami beruházás prioritást élvez az önkormányzati érdekekkel szemben. Innentől kezdve ebben a projektben az önkormányzatnak már nincs jogi értelemben vett keresnivalója. Emlékeztetett, hogy a sportparkkal, uszodával rendelkező terület sorsa 16-18 évvel ezelőtt meg volt pecsételve, amikor eladták a területet. 14-15 évvel ezelőtt plázatervet hagytak jóvá. S ha már tehetetlen Zugló a beruházás megmásításában, a kerületi építészeti szabályok betartatásában, akkor igyekeznek a lehető legjobbat és a maximumot kihozni a Bayerrel való együttműködés során. Jelezte feléjük, az építkezés okozta károkat – lakossági panaszok esetén – a beruházónak kompenzálnia kell. Megújítják viszont az utcákat, tereket, a Rákos-patak környéke megszépül. Úgy fogalmazott a polgármester, hogy egyik szeme sír, a másik kevésbé.
