A Városliget szerkezeti változásait bemutató kiállítás nyílt a Lipták Villában október 16-án. A Liget egykor című tárlat megnyitóján megjelent Horváth Csaba polgármester és Tóth Csaba, Zugló szocialista országgyűlési képviselője is.
Frissítve: 2019. október 18.
Budapest Főváros Levéltára kiállítását dr. Sipos András, a levéltár főosztályvezetője nyitotta meg, aki beszédében úgy fogalmazott: a régi időkben a közpark a nagyvárosi integrációban és a nemzetteremtésben egyaránt fontos szerepet töltött be, ezért annak létesítése kulturális, gazdasági, társadalmi és politikai kérdés is volt.
Fabó Beáta főlevéltáros vetítettképes tárlatbemutatójában a Városliget fejlődéstörténetével és szerkezeti változásaival ismertette meg a rendezvény résztvevőit. Tájékoztatójából kiderült, a XVIII. század elején kialakított Városligetben az első jelentős strukturális változás akkor történt, amikor a közparkban rendezték meg 1885-ben az Országos Általános Kiállítást. Ennek során ugyanis számos épületet emeltek, amely közül a bontási kötelezettség ellenére több is fennmaradt – fejtette ki Fabó Beáta, hozzátéve: a Liget második nagyobb szerkezeti átalakítása és urbanizálása a millenniumhoz kapcsolódik.
Fotó: Papp Dezső
A főlevéltáros arról is beszélt, hogy a Városliget a két világháború között alig változott, azonban az 1950-es években számottevő módosítás történt. Ekkor a Dózsa György úttal párhuzamos zöld terület széléből levágott sávban tribünt emeltek és megépítették a Felvonulási teret. A következő nagy átalakítás az 1970-es években zajlott, amikor a Ligetből Kőbányára telepítették a BNV-t, és annak a területét parkosították – jegyezte meg Fabó Beáta kiemelve: a Ligetben napjainkban is erőteljes átalakítás folyik, amely szintén hatással lesz a közpark szerkezetére.
A tárlatnyitón Weidemann-Tóth Krisztina fuvolaművész, valamint Pataki-Tóth Orsika ének és gitárművész működött közre. A Liget egykor című kiállítás november 12-ig tekinthető meg a Lipták villában.
