Neves építészek bevonásával tartott kerekasztal-beszélgetést a zuglói Városközpont terveiről a Városért Egyesület. A szakemberek szerint a többfunkciós Városközpont jó ötlet, az új létesítmény és az előtte kiépülő főtér új lehetőségeket nyit a színvonalas szórakozás, a közösségi élet fejlesztése és a zuglói identitás erősítése számára.
Horváth Csaba, Zugló polgármestere, a Városért Egyesület elnöke többek között a városiasodás jövőjéről, az agglomeráció és a főváros kapcsolatáról, illetve a zuglói identitás helyzetéről kérdezte vendégeit. A polgármester kikérte szakemberek véleményét Zugló beépítettségi mértékéről, a városközpont terveiről, illetve az új létesítmény kertvárosi részre gyakorolt hatásáról is.
Erő Zoltán, Budapest főépítésze szerint a városiasodás folyamata világszerte erősödik. A budapesti agglomerációban jelenleg 2,5 millióan élnek. A számítások szerint ide az elkövetkezendő 15 évben 300 ezren, míg a fővárosba legfeljebb 100 ezren fognak költözni.
A főépítész fontosnak tekinti, hogy egy városon belül legyenek csomópontok és a kisebb egységekben élőknek legyen valamihez köthető, saját identitásuk. Erő Zoltán úgy látja, ez Zuglóban még a jelentősebb csomópontokban élőknél sem alakult ki. Szerinte, ennek oka lehet, hogy a kerületben a két világháború között rendkívül intenzív lakásépítés folyt és ezért kimaradt az ipari gyűrűből, így nem alakulhattak ki azonosságtudatot tápláló helyek. Az átgondolatlan beépítés okán a településrész zilálttá vált, a Nagy Lajos király útja elmarad a fejlődésben, így nem képes betölteni a bulvárút szerepét.
A főépítész azt mondta: a Bosnyák térnek már korábban is központi szerepet szántak, ezért is épült oda a templom és létesült ott piac. Erő Zoltán nem értett egyet azzal az állítással, hogy Zugló megtelt, szerinte csupán a korábbinál nagyobb lett az élettér és ezért csökkent a hely. Mint hangsúlyozta a kerületben évente legalább 700 új lakást kellene átadni – az évi egy százalékos lakásromlás pótlására. A főépítész azt viszont lényegesnek tartja, hogy a megfelelő infrastruktúra érdekében irányítottan folyjék a lakásépítés, és legyenek vegyes funkciók, amelyek szerepet játszhatnak a közösségek kialakulásában.
Erő Zoltán az identitás érdekében jónak tartaná, ha Zugló leendő főterének lenne karaktere és olyan speciális programnak adna helyet, ami máshol nem érhető el.
Gauder Péter, várostervező urbanista, Budapest városstratégia-tervező cégének korábbi ügyvezetője szerint a fővárosból főként azért költöztek el 400 ezren a környező településekre, mert itt nem találták meg azt a lakhatási formát, amire vágytak. A várostervező hozzátette: az új lakhelyek azonban az infrastrukturális gócok hiányában nem várt nehézségek elé állították a kiköltözőket, mert Budapest vezetése nem látta át, hogy a főváros igazán csak a vonzáskörzetében lévő településekkel és a „csapágyvárosokkal” együtt fejlődhet.
Gauder Péter arról is beszélt, hogy az egyes városrészekben élők identitásának a kialakításában fontos szerepet tölthetne be a főváros. Erre egyik legjobb példa Brüsszel, ahol a városvezetés nagy hangsúlyt fektet a kisközösségek építésére, amely során azt is figyelembe veszi, hogy vallonok, vagy éppen bevándorlók lakta városrészről van-e szó, mert hovatartozásuktól függően eltérően élnek, dolgoznak és laknak.
Mint a várostervező kifejtette eddig a fővárost zónásan szervezték, megvolt, hogy hol van a munkahely, a lakhely és a szabadidős tér, azonban az elmúlt időszakban jelentősen megváltoztak a feltételek, ami azt követeli meg, hogy az övezeteket egy mindent magába foglaló mix váltsa fel. Gauder Péter úgy látja, a polgármesteri hivatalnak nem kell kitűnni az épületek közül, azt viszont fontosnak tarja, hogy a hivatalt egy, vagy több helyisége sokcélú legyen, ahol például bálokat, fogadásokat, kiállítások lehet rendezni, mert a különböző programok mozgósíthatják az embereket, találkozási lehetőséget adnak, építik és erősítik a közösséget.
A várostervező szerint a Városközpont megvalósítása hatással lesz a kertvárosi részre, idővel maga után vonzza a terület felértékelődését és átalakulását is.
Fotó: Subits-Tóth Gergő
Z. Halmágyi Judit, építészmérnök, a Városfejlesztési és Városképvédelmi Bizottság volt tagja kiemelte: a „csapágyvárosokból” a munkaerő áramlásnak akadálymentesnek kell lenni, hogy az emberek ne töltsenek órákat az utazással. A koronavírus-járvány bebizonyította, hogy a világ bármely pontjáról lehet együtt dolgozni, de az is kiderült, hogy a munkahelyi együttlét hiánya problémákat okozhat. Ennek enyhítésében fontos szerepe lehet a különböző tereknek, ahol szolgáltatások is igénybe vehetők.
Az építészmérnök a Városközpont kialakításánál átgondolt megoldásnak tartja, hogy a zajos oldalra kerülnek az irodák, a csendesebb részen pedig a lakóházak kapnak helyet. Szerinte sokan fogják lakóhelyükül választani a Városközpontot, mert ott minden szolgáltatás gyorsan elérhető lesz, de meglesznek a pihenést szolgáló zöld sávok is.
Z. Halmágyi Judit jó dolognak tarja azt is, hogy a piacnak lesznek köztes terei, viszont a végleges tervnek karakteres kapcsolódásokat kell tartalmaznia és számolnia kell a metróval is. Az építészmérnök azt is helyesnek tekinti, hogy a polgármesteri hivatalnak nagy előcsarnoka lesz, viszont jónak látna egy csendesebb, intimebb részt is, ahol a házasságkötés után lehetne fényképeket készíteni. A szakember az épületegyüttes földszintjét túlzottan zártnak tartja, szerinte annak átjárhatóbbnak kell lenni többféle alapszolgáltatással.
Z. Halmágyi Judit szerint célszerű lenne a piac épületének esti hasznosítását megfontolni. Példaként említette, hogy Stockholm egyik piacán délelőtt árusítanak, délután pedig átalakítják kávéházzá. A zuglói piaccsarnok is lehetne a szórakozás színtere, ahol koncerteket és egyéb közösségépítő rendezvényeket tartanak.
